Hazánkban a téli időszakban nem ritka az ún. hideg légpárnás helyzet, amikor a Kárpát-medencét nyugalomba került párás, hideg légtömeg tölti ki. Ilyenkor néha csak pár napig, néha heteken keresztül ködös, szürke időjárás uralkodik, esetleg a magasabb hegyeink csúcsa lóghat ki csak a hidegpárna fölé. A negatív léghőmérséklet ilyenkor lehetővé teszi a sípályáink üzemeltetői számára a hóágyúk beindítását. A Bakonyban, az eplényi sípályán is beüzemelték a „hógyárat” 2019. december elején.
A természetes (bal oldalon) és a hóágyúk által készített (jobb oldalon) hó szemcséi elektronmikroszkópos összehasonlító felvételen.
FORRÁS: NASA
A hóágyúkból kikerülő mesterséges hó nem a felhőkből aláhulló hatszöges szimmetriát mutató kristályokból áll, hanem mikroszkopikus gömböcskékből. Ezek létrejöttéhez is szükséges viszont kondenzációs mag, amely lehet valamilyen adalékanyag, vagy lehet sűrített levegővel kevert vízpermet is. E magocskák jóval kisebbek és könnyebbek a sípályára szánt hószemcséknél, s így kis szél esetén távolabbra is eljuthatnak a pályáktól.
Amennyiben elég párás a levegő, ezekre a mikroszkopikus szemcsékre a levegő páratartalmának köszönhetően kifagy a víz, és a zúzmarához hasonló, apró jégtűk keletkeznek, s ezek összetapadó csokrai hópelyhekként hullanak alá.
A ködből jelentős méretűre hízott zúzmara csipkéi fagynak a növényekre, tárgyakra.
FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA
Az eplényi sípályáktól légvonalban 2-3 kilométerre északra található település, Olaszfalu, ahová e mesterséges eljárással készült hóból is jut rendszeresen, mivel a falu irányába mutató völgy jól vezeti a légáramlást. A településen komoly havazás alakul ki, ha a hideg légpárna időjárási helyzete gyenge délies-délkeleties légmozgással jár, ilyen időjárás esetén sok centis friss hó hullhat a falura és közvetlen környékére. Ha sehol máshol nincs hó, itt akkor is eshet, és varázslatosan széppé változtatja a tájat – ám a falubelieknek nem kis bosszúságot is okoz az eltakarítandó hó mennyisége.
Egy kerítés a faluban, a rárakódott hóval.
FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA
Először még 2016. decemberében volt lehetőségem egy ilyen helyzetet megörökíteni a falu szélén lévő erdőben és ligetes réten s mivel néhány napja hasonló időjárás uralkodik, újra felkerestem a települést. A faluban teljesen a természetes havazáshoz hasonló kép fogadja az embert, azzal a különbséggel, hogy nemcsak hó van, hanem vastagon zúzmarásak is a növények, tereptárgyak.
A göcsörtös fa kitűnik a környezetéből
FORRÁS: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA
A falu déli határából induló geológiai tanösvény (Eperjes-tanösvény) egy részén végigsétálva ezúttal nem a százmillió éves kövületeket rejtő sziklák jelentik az izgalmas látványt, hanem a hófehér bundát öltött fák, rétek, erdők. Habár a különös, helyhez kötött havazás előfeltétele a ködös idő, ami nem kimondottan vidám hangulatú, a szürkeségből világító fehéren kiemelkedő kopasz, göcsörtös ágaikkal az ég felé nyújtózó fák hideg szépsége így is magával ragadó látvány. Aki kedveli a magányos, elmélkedős, csendes sétákat, annak ideális az ilyen időjárás is, még ha a hó nem is a felhőkből hullott.
Kommentáld!