A szántóföldek, gyümölcsösök apró termetű kártevője a falánk, 8-10 centiméteres mezei pocok (Microtus arvalis).
Föld alatti járatai nem túl mélyre nyúlnak, téli álmot nem alszik, hó
alatt is aktív. Fészkelő kamrája körülbelül 50 centiméter mélységben
található. Nagyon szapora állat, egy évben akár 9-10-szer is ellik,
vemhességi ideje 21 nap, egy almban 4-12 csupasz újszülöttet is
találhatunk. Közel háromhetes korukban már önállóak és ivarérettek,
0,5-2 évig élnek.
Ha a tél enyhe, a csapadék kevés és sok a táplálék a
raktárakban, vagy épp a szántóföldön a betakarítással nem tudtak
végezni, a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak. Ilyenkor
előfordulhat, hogy vándorolni kezdenek, mivel az életterük már nem képes
eltartani a nagy számú pocokhadat. A predátoraik számára (ragadozó
madarak, emlősök) ilyenkor lehetőség nyílik, több zsákmány szerzésére,
így utódaik száma is magasabb. A menyétek, a hermelinek, a rókák, a
baglyok, a gémek és az ölyvek is szívesen vadásznak pocokra. A ragadozók
zsákmányszerzése és a nagy egyedsűrűség okozta stressz miatt az
állomány csökken. Fontos megjegyezni, hogy sosem a ragadozók száma
szabja meg a préda állománynagyságát, hanem éppen fordítva. A magas
bagoly, ölyv, menyét, gém és egyéb ragadozó egyedszáma egy terület
eltartó képességét mutatja meg.
Rachel
Carson, 1962 júliusában megjelent, Néma tavasz klasszikus művéből
kiderül, hogy bő ötven évvel ezelőtt, az akkori földműves nem válogatott
az eszközökben a hatékony irtás érdekében. Az író felhívta a figyelmet a
DDT káros hatásaira. Carsonnak köszönhetően alakult ki a
környezettudatos gondolkodás és a józan mezőgazdálkodási szemlélet.
2012. január 12-én a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és
Talajvédelmi Igazgatósága által kiadott, mezei pocok gradációról
(túlszaporodás) szóló közleményében megjegyzi a természetes védekezés
lehetőségét is. „T” alakú fák kihelyezésére biztatja a gazdákat, ami
több ragadozó madár vadászatát teszi hatékonyabbá, majd a végén kiemeli a
2012. év madarát, az egerész ölyvet. A vegyszeres védekezésről a
növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 5. §
(2) bekezdése rendelkezik.
Biológiai védekezés lehet a terület
átalakítása, „T” fák kihelyezése mellett, a közeli fákra költőodúk
kirakása, így a fészkelő és a táplálkozó hely is biztosított.
A
mérgező csalétek (Redentin 75 RB) kihelyezésével is lehet sikeresen
védekezni ellenük. A szer azonban a ragadozókra, a vízi szervezetekre
veszélyt jelent, ezért csak külön engedéllyel és korlátozott ideig lehet
használni. Legjobb védekezés a megelőzés: a járatok megsemmisítésével,
talajműveléssel meg lehet akadályozni, hogy letelepedjen egy-egy
pocokcsalád. Az elhanyagolt, műveletlen, gazos területeken gyorsan
túlszaporodnak. 5/1988 (IV.26.) MÉM rendelet 2. számú mellékletének B
pontja szerint a védekezés kötelező. Amennyiben ősszel 100
négyzetméteren 2-3, tél végén 1-2 vagy ezt meghaladó lakott járatot
találunk, a védekezés szükségessé válik. Ha a lakott lyukak száma ezt az
értéket meghaladja, a védekezést minél előbb kell elvégezni (forrás:
Szeőke Kálmán, 2007.).
És hogy mit tartogat a 2012-es év? Az elmúlt,
száraz időszak és a kifejezetten hideg téli napok, nem biztos, hogy
elegendő volt arra, hogy idén elkerüljük a pocok gradációját. Több
Kormányhivatali szervezet is fölhívja a figyelmet a megelőzésre és a
biológiai védekezésre.
Írta és fényképezte: Lenner Ádám, természetvédelmi és tájgazdálkodási mérnök
Kommentáld!