Egy magyar európai parlamenti képviselő szerint káros az akác telepítésének mindennemű korlátozása. A WWF Magyarország szerint az invazív akác természetvédelmi szempontból veszélyes fafaj, csak védett területeken kívül, megfelelő szabályozás mellett termeszthető. A magánerdősök teljes mellszélességgel az akác mellett.

Glattfelder Béla magyar európai parlamenti képviselő szerint elfogadhatatlan minden olyan uniós és magyar törekvés, amely az akác fafajok telepítését akadályozza, azok hatósági üldözéséhez vezet, vagy kiirtásukat célozza.

Múlt heti nyilatkozatában kiemelte a faj méztermelésben betöltött szerepét, sőt környezetvédelmi szempontból is előnyösnek vélte a fafaj telepítését. Időközben több magyarországi erdészeti és méhészeti szakmai szervezet állt ki a nyilatkozat mellett.

Az Észak-Amerikából származó, hazánkban mintegy háromszáz éve ültetett fehér akác előnyös tulajdonságai közismertek, gazdasági és társadalmi jelentősége vitathatatlan. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az akác termesztése súlyos természetvédelmi hátrányokkal jár.

Az akác nitrogént és más fajokra nézve mérgező vegyületeket juttat a talajba, amelynek vízháztartását is jelentősen megváltoztatja. Ezért „üresek” az akácosok – bodzán, csalánon és néhány egyéb növényen kívül minden őshonos növény eltűnik alóla, a hozzájuk kapcsolódó rovar- és madárvilággal együtt.

Éppen ezért komoly gondot jelent, hogy az akác jelenleg Magyarországon a legelterjedtebb fafaj, erdeink csaknem negyedét alkotja, termesztési területe folyamatosan növekszik. Az akác ráadásul gyors terjedő képességével ott is megjelenik, ahová nem szándékosan ültették, ezáltal lerontja az őshonos fafajokból álló erdeinket is – főként az alföldi tölgyeseket, de elözönli az Európai Unión belül csak a Pannon régióra jellemző gyepeket is.

Védett területeken igen költséges a védekezés ellene, amelyre évente sok száz millió forintot költünk, elsősorban uniós forrásból. Az akác telepítése a klímaváltozás mérséklése szempontjából is kifogásolható, mivel jóval alacsonyabb fatömeget hoz létre, mint például az őshonos fafajok alkotta tölgyerdő.

„Európában hazánk az egyik legtöbb akácossal rendelkező ország. Változatos, honfoglalás kori tájaink helyét ma ültetvényszerű, telepített akácosok foglalják el, amelyekben nem képes megélni az őshonos növény- és állatvilág. Az akác jelenléte, spontán terjedése a természeti területeken jelentős és egyúttal költséges problémát jelent – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

Természetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, hogy a telepítését sehol ne korlátozzuk. Erre különösen az állami, védett területeken van alapvető szükség – hangsúlyozta a szakember.

A WWF Magyarország álláspontja szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi, a törvényeinkben is rögzített alapelven, mely szerint védett területen új akácosok telepítése nem megengedett. Védett területeken kívül ugyanakkor lehetőség van a fafaj termesztésére, amelyhez jelentős uniós támogatás is igényelhető. Az akácot hasznosító erdőtulajdonosok, méhészek számára jó lehetőségeket biztosít a hazai szabályozás, ám ennek fellazítása a társadalomra nézve felelőtlen, természetvédelmi szempontból rendkívül káros visszalépés lenne- áll a zöldszervezet közleményében.

A magánerdősök teljes mellszélességgel támogatják az akác megvédésére irányuló magyar törekvéseket

A magyar magánerdősök nagy örömmel, egyetértéssel olvasták Glattfelder Béla képviselő úr január 15-i, európa parlamenti felszólalását az akác védelmében. A magyar magánerdősök számára ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék "kenyéradó fájaként" sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetésének záloga is, ezért a méhészekkel együtt a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy az akác termesztését uniós szinten bármilyen módon korlátozzák, vagy kizárják bármilyen támogatásból!

Az akác gyenge termőhelyeken is alkalmazható, gyors növekedésű, kiváló faanyagának pedig egyik legnagyobb felhasználási területe a mezőgazdaság. Pótolhatatlan talajvédő, szélerózió elleni alkalmazása közismert. Az akácból készült magyar termékek keresettek és évi több milliárdos árbevételt, számos munkahelyet jelentenek.

Ha az Európai Parlament rendelete az akácot is a veszélyt jelentő fajok közé akarja sorolni, akkor az hazánkra beláthatatlan, teljesíthetetlen és pénzben ki nem fejezhető mértékű kötelezettségeket jelentene. Ezért a MEGOSZ mindent megtesz azért, hogy az uniós döntéshozók minél szélesebb körét is tájékoztassuk, mert létkérdés, hogy egyoldalú vélemények alapján ne korlátozhassák ennek a rendkívül értékes fafajnak a további alkalmazását - írta közleményében a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége.

2014. január 24. 6:23