A gyilkos forgás stratégiájának használatát a ma élő 25 krokodilféle közt csupán néhányról tudtuk eddig, a Knoxville-i Tennessee Egyetem kutatóinak azonban most 24 fajról sikerült bebizonyítania.
Mivel a krokodilfélék képtelenek a rágásra, a leharapott-kiharapott darabokat egyben nyelik le, s az emésztésüket kavicsok, kövek lenyelésével segítik elő (hasonlóan a madarakhoz). Ehhez a vadászathoz és táplálkozáshoz szükségük van a teljes testükre, a gyilkos forgás a leghatékonyabb módszer a táplálék megszerzésére.
Korábban a vékony orrú krokodilfélékről, mint pl. a gangeszi gaviálról, úgy vélték, hogy nem végeznek ilyen forgást, hanem egyben nyelik le a jórészt hal zsákmányukat. A most végzett alapos felmérésből azonban az derült ki, hogy ezek a hüllők nemcsak a vadászat során forognak, hanem az egymással vívott viadalaik során is.
A Cuvier-törpekajmán az egyedüli, nem forgó krokodilféle
FORRÁS: WIKIPEDIA
Az egyetlen faj a Cuvier-törpekajmán (Paleosuchus palpebrosus) volt, amelyik nem használta ezt a stratégiát a kísérletek során, ez a világ legkisebb ma élő krokodilféléje. A kutatók szerint azonban könnyen lehet, hogy csupán nem volt együttműködő a vizsgált egyed, és a természetben ők is alkalmazzák e módszert.
A kutatást őslénytani szakemberek végezték, azzal a céllal, hogy a kihalt krokodilfélék életmódjára vonatkozó információt nyerjenek. A krokodilfélék már a dinoszauruszok korától hasonló élőhelyeket népesítettek be, hasonló volt a testalkatuk is, és a most feltárt általános stratégia alapján valószínűleg a múltban élt fajok is a gyilkos forgással vadásztak.
A kutatási eredményekről az Ethology Ecology & Evolution folyóiratban számoltak be a szakemberek 2019. április 15-én.
Kommentáld!