Az elmúlt években a világsajtóban nagy port vert
fel a kék vércséink (Falco vespertinus) közeli rokonaként számon tartott
amuri vércsék (Falco amurensis) vonuló csapatainak kegyetlen és
brutális befogása.
A Mongóliától Északkelet-Kínáig terjedő
költőterületeikről október-novemberben egészen Dél-Afrikáig vonuló amuri
vércséket a világ leghosszabb vándorlási útvonalú ragadozó madaraként
ismerjük. Útjuk során a madarak milliós tömegben pihennek meg
Nágaföldön, ahol azonban tízezrével pusztulnak el a kíméletlen
módszerekkel végzett vadászat során, hogy végül sovány falatként a
kondérban végezzék.
Helyi szervezetek az indiai kormány Vadvilág Megőrzési Intézetének
vezetésével (WI) harcot hirdetettek az amurivércse-befogások
megfékezésére. E tevékenység betiltása és a „bozóthús-piacok”
ellenőrzése mellett igyekeznek a helyi törzseket felvilágosítani a
vonuló madarak egyedülálló értékéről. A munka egyik legnagyobb
eredménye, hogy Pangti, Asha és Sungro falvak vezetői (ahol a legtöbb
madarat befogták) megállapodtak, hogy a továbbiakban illegálisnak
ismerik el az amuri vércsék vadászatát és befogását az általuk
irányított területen.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME)
kékvércse-védelmi programjának munkatársai – az Európai Unió LIFE és
LIFE+ támogatásának is köszönhetően – világviszonylatban is élen járó
tapasztalatokat szereztek a vércsék kutatásában, a madarak befogásában
és műholdas jelölésében.
Az MME ezért nemzetközi felkérést kapott, hogy
szakértőik utazzanak ki az északkelet-indiai Nágaföldre, fogjanak be
három amuri vércsét, és ezeket lássák el a legmodernebb, mindössze 5
grammos műholdas jeladóval, majd az így szerzett adatokat osszák meg a
nemzetközi ragadozómadár-védelmi közösséggel, hogy a szakemberek élőben
követhessék a vércsék vonulását Indiából Dél-Afrikáig.
Az MME és a Magyar Természettudományi Múzeum két kutatója 2013.
november 2.–10. között járt a térségben, és a helyi lakossággal és a
hatóságokkal együttműködve befogott 30 amuri vércsét, melyek közül egy
öreg hímet („Naga”) és kér öreg tojót („Wokha” és „Pangti”)
műholdas jeladóval, 25 további egyedet pedig színes gyűrűvel jelöltek
meg, majd engedtek szabadon.
„Természetvédelmi és vonulás-kutatási
szempontból az elkövetkező napok, hetek és hónapok lesznek igazán
izgalmasak, amikor a madarak már működő adóinak köszönhetően lépésről
lépésre követhetjük vonulási útvonalukat, a telelőterületen végzett
mozgásukat, majd a tavaszi exodusukat vissza az ázsiai költőterületekre.
A nemzetközi összefogásnak és az MME munkájának köszönhetően ’Naga’,
’Wokha’ és ’Pangti’ tudománytörténeti útját a mai naptól az érdeklődők a
világ bármely országából nyomon követhetik a satellitetracking.eu oldalunkon” – olvasható az MME sajtóközleményében.
A terepmunkának azonban még nincs vége, Dél-Afrikában madárvédők és
madármegfigyelők várják a műholdas adóval és színes gyűrűvel jelölt
madarakat, hogy helyszíni megfigyelésekkel és fotókkal is dokumentálják a
telelőterületen zajló életüket.
Forrás: ng.hu/MME Fotók: MME
Kommentáld!