1964. március 28-án, helyi idő szerint délután 5-kor sújtott le Alaszkára az a 9,2 magnitúdós erősségű földrengés, amelyet hatalmas cunami is követett, s csupán a terület igen gyér lakossága miatt volt mindössze 139 a halálos áldozatok száma.
A nagypénteki rengés néven elhíresült természeti katasztrófa a valaha mért második legerősebb rengés volt a világon (az első helyezett a négy évvel korábbi, chilei valdiviai földrengés, 9,5 magnitúdós erősséggel), mintegy 5 percen keresztül rázkódott a talaj. Nemcsak Alaszkában, hanem Kanada Yukon és Brit Columbia tartományaiban is érezhető volt, s számtalan helyszínen felhasadt a talaj és óriási földcsuszamlások, sziklaomlások következtek be, még Anchorage városában is, háztömbök és vezetékek sokasága vált használhatatlanná. Anchorage egyik városrésze 2,4 métert süllyedt egy szempillantás alatt, a rengésnek miatt. A becslések szerint, ha nem nagypénteken történik, sokkal több áldozata lett volna.
Földrengéskár Anchorage városában.
FORRÁS: WIKIPEDIA
A rengés során az alaszkai partok és maga az amerikai kőzetlemez e régiója is 9 méterrel magasabbra helyeződtek, ennek következtében alakultak ki a helyileg hatalmas méretű cunamik. A tagolt partvidék öbleit néhány perc alatt elérte az ár, és 51-67 méteres magasságával szabályosan leborotválta a partot. A halálos áldozatokból 124-et okoztak a cunamik (köztük 5 Oregon, 13 pedig Kalifornia államokban), a hullámot egyébként még Ausztráliában is észlelték.
A rengés következménye mai értéken számítva 2,3 milliárd dollárnyi kár volt, ám ez a rengés indította el a ma már világszerte működtetett cunami-előrejelző rendszert. A rengést követően telepítették az első szenzorokat, s az elmúlt 55 év során számtalan technikai újítással tették egyre pontosabbá a rendszert, s ennek köszönhetően ma már egy-egy rengés után néhány perccel elkészül az előrejelzés, így a partok közelében élőknek hosszabb idő áll rendelkezésre, hogy biztonságos helyre menjenek.
Kommentáld!