Rovarok válogatása talajmintából
A 11. Magyar Biodiverzitás Napok alkalmából összeállt százfős hazai
és nemzetközi kutatócsoport tagjai a fűszálaktól a levegőig mindent
átfésültek a vizsgált térségben.
„Egy terület biodiverzitásának, azaz biológiai sokféleségnek
felmérése, fontos alapja a természetvédelmi munkának. Az adatokból
következtetni lehet az adott terület ökológiai állapotára, ki lehet
szűrni a veszélyeztetett fajokat, és az adatok ismeretében megalapozott
természetvédelmi terveket lehet készíteni. Cserkút élővilágának
feltérképezésével a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is kap értékes
információkat, hisz itt korábban nem volt még ilyen széles körű
élővilág-felmérés.” – mondta Kovács Tibor, a Magyar Biodiverzitás-kutató
Társaság elnöke, az esemény szervezője.
Az élőlények begyűjtésére kíméletes eszközöket használtak:
úgynevezett élvefogó csapdákat a kisemlősöknek, fénycsapdát az éjszakai
lepkéknek, fűhálókat, valamint vákuumszívó csapdát a pókoknak. A
madarakat távcsővel figyelték meg, mint a nászrepülő darázsölyveket,
színpompás gyurgyalagokat (a 2013-as év madara), és egy hetven
példányból álló holló csapatot is számba vettek.
Madarak befogása madarászhálóval
Az akcióban részt vevő biológusok között sokan egy-egy élőlénycsoport
specialistái. Volt a csapatban botanikus, zoológus, köztük madarász,
álskorpió és zuzmó szakértő, pókhangyák ismerője és a Természettudományi
Múzeum munkatársaként, hazánk legismertebb száz- és ezerlábú kutatója
Korsós Zoltán is. „Ezekkel az ízeltlábúakkal az egész világon csak 80-90
ember foglalkozik, pedig nélkülözhetetlen tagjai az erdei
életközösségnek. Ők azok ugyanis, akik a talajban elsőként megrágják a
lehullott faleveleket, tehát nélkülük nem készülne el a növények számára
alkalmas, lebomlott szerves anyag” – mondta Korsós.
Az átfésült területről előkerült egy Magyarországon nagyon ritka
rovarfaj, a kétcsíkos hegyi szitakötő, amelyből több példányt is
találtak, valamint a sárga gyapjasszövő, ami egész Európában
veszélyeztetett lepke faj. Az a terület, ahol ez a lepke megtalálható,
bekerülhet az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000
hálózatba.
Csabai Zoltán, a kutatócsoport Cserkúton lakó tagja már korábban
észlelt itt egy olyan csíkbogarat, amelyet az 1900-as években írtak le
utoljára, egyetlen magyarországi élőhelyről. A növények közül értékes
ritkaság volt a védett dalmát csenkesz, ami inkább a Mecsektől északra
fordul elő.
Az eddig azonosított fajok mellett persze számos olyan is van, amit
nem lehet terepen meghatározni, mert mikroszkóp, vagy más laboreszköz
szükséges hozzá. Ezeket a kutatók begyűjtötték, hogy később, megfelelő
körülmények között meghatározhassák őket, tehát a lista még gyarapodni
fog, a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy 50-60 százalékkal, így
Cserkúton körülbelül 1700 fajra lehet számítani.
A most hétvégén 11. alkalommal megszervezett Biodiverzitás Napok
jelentős esemény a hazai természetvédelmi szakemberek számára, hisz
alkalmat teremt arra, hogy egy területen, egy időben nagyon sokféle
szakterület képviselője dolgozzon együtt.
Forrás: ng.hu
Fotók: Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság
Kommentáld!