Hazánk olyan csomópontokat rejt, melyek ősidők óta különleges
hatást gyakorolnak testre és lélekre.
Somoskő - bazaltzuhatag
Íme, a legnépszerűbb gyógyító helyek.
Ahogyan világszerte, hazánkban is ismertek azok a hagyományok,
melyek már a kereszténység előtti korokban is ismert és nagy tiszteletben
tartott, gyógyító, mágikus helyekről számolnak be.
Őseink is hittek abban, hogy
a földfelszínt olyan láthatatlan energiavonalak hálózzák be, melyek
metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, nem véletlen, hogy egykor számos
szertartás helyszínéül szolgáltak, és egy-egy templomnak is ezek a csomópontok
adtak otthont.
A következő három hazai, gyógyító kirándulóhely a mai napig a
legnépszerűbb zarándokhelynek számít.
Őserő és végtelen nyugalom: Hegyestű-hegy
A Balaton északi partján, Zánka közelében húzódó
Hegyestű-hegyet hazánk egyik legkülönlegesebb, energiákat áramoltató
területének tartják, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként nemcsak
mint kirándulóhely nyújt felhőtlen kikapcsolódást és testi-lelki feltöltődést,
de erős kisugárzása és különleges energiaharmonizáló ereje miatt évszázadok óta
a gyógyulni, erősödni vágyó utazók zarándokhelyének számít.
A Káli-medencében található, különös megjelenéséről is híres
hegyet és környékét fokozottan védett területként őrzik, ami tovább fokozza a
hely végtelen nyugalmát és érintetlen tisztaságát.
A hegyre könnyű sétával vagy
akár kerékpárral is feljuthatsz, miközben a környék hegyvonulataira és a
mélyben húzódó völgyekre nyíló egyedülálló kilátás, illetve a Balaton látványa
vár.
A beszámolók szerint a hegytető különleges hatást gyakorol a
testre, amit az idelátogatók rendszerint úgy jellemeznek, mintha a növényekből
és a mohával sűrűn borított kövekből áradó természetes energia hatására
nyugalom áradna szét egész testükben.
A hegy hangjai, színei és illatai pillanatok alatt magukkal
ragadják az elcsendesedő vándort, aki mintha maga is részévé válna az anyatermészetnek.
Egy Hegyestűn tett kimerítő kirándulás után - akár az itt húzódó
energiavonalak, akár az érintetlen természet közelsége miatt - egész biztos,
hogy erőteljesebbnek és egészségesebbnek érzed majd magad.
A Föld szívcsakrája: Rám-hegy, Ferenczy-szikla
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, Pilisszentkereszttől
északra található a Rám-hegy és az előtte magányosan álló hatalmas kőtömb, a
Ferenczy-szikla, melyről úgy tartják, a Földet behálózó energiavonalak
találkozásának csomópontja.
Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével - I. Béla
király korában is fontos szakrális szerepet játszott a térség életében -, az
ezoterikus világszemlélet szerint pedig ennél a sziklánál található bolygónk
gyógyító erővel bíró szívcsakrája, ami miatt a föld ezen a helyen nagyon erős
energiát bocsát ki magából.
Ennek hatásáról az idelátogatók egyfajta sajátos érzetként
számolnak be, mely olyan, mintha életerővel töltődnének fel, és egyfajta belső
nyugalom áradna szét testükben, sőt, egyesek szerint a sziklát átölelve a Föld
szívverését is meg lehet hallani.
Az okkult hagyomány szerint az ilyen nagy energiájú helyek
hollétéről a vidéket borító dús, egészséges növényzet, a népes állatvilág és a
kristálytiszta tavak is árulkodnak, a szabályos kör mentén kinőtt fák pedig,
melyek tisztásai egykor misztikus szertartások helyszínéül is szolgáltak, a
helyet átjáró pozitív energiák szemmel látható nyomai.
A források formálta völgyek ölelésében
található Ferenczy-sziklához a vízesések morajától visszhangzó, meredek
sziklafalakkal határolt szurdokon keresztül, vadregényes ösvények mentén
juthatsz fel, miközben átadhatod magad a zavartalan természet harmóniájának,
megfigyelheted a több száz éves erdő apró zörejeit, a tájat átjáró atmoszféra
hatására pedig - mintegy eggyé válva az erdővel - önmagadban is békére
lelhetsz.
Különleges, mágneses erőtér: Attila-domb
A Tápiószentmárton mellett, a Kincsem Lovaspark lapos síkságából
csak néhány méter magasan kiemelkedő Attila-domb nemcsak az itt feltárt híres
vaskori ötvösművészeti régészeti lelet, az aranyszarvas miatt vált jelentőssé,
de a hiedelmek szerint a dombot keresztülszelő különleges mágneses erőterek és
sugárzások révén a hely csodatévő hatással rendelkezik, ami miatt gyógyulni
vágyók ezreinek zarándokhelyévé vált.
A hun uralkodóról elnevezett domb sokak szerint aktív
energiaáramlások színtere, mely segít az idelátogatóknak a testi és lelki
egyensúly harmonizálásában, illetve az utóbbi hiányából fakadó tünetek
enyhítésében.
A vidékben rejlő és a dombtetőre érve azonnal
megtapasztalható természetes, magával ragadó őserő mellett az itt uralkodó nyugalom,
a domb mellett elterülő, végtelen alföldi táj szépsége, a különféle madarak
éneke és a tiszta, üde levegő is jótékony hatással van az itt kirándulók
közérzetére.
Sok utazó érzékel az Attila-domb hatására tapasztalható enyhe
bizsergést, finoman csipkedő, áramütésszerű érzést, a végtagokat elárasztó
melegséget, illetve vannak, akik szédülésről és az egész testet feltöltő és
uraló erő kézzelfoghatóvá válásáról számolnak be.
Függetlenül attól, hogy hiszel-e az ezotériában vagy az
energiavonalak létezésében, az Attila-dombra látogatva már azáltal is
feltöltődhetsz életerővel, hogy a vidék nyugalmának átadva magad, figyelmedet
belső lényedre és tested apró jelzéseire irányítva kis időre kialakítod az
önmagad és a természet között létrejövő láthatatlan, gyógyító kapcsolatot.
Azt hinné az ember, ha csodás képződményeket, mesebeli tájakat,
és elképesztő látványosságokat akar látni, messzire kell indulni. Pedig ez nem
így van, kis hazánk is számtalan lenyűgöző geológiai jelenséggel, izgalmas
vidékkel és elragadó nevezetességekkel büszkélkedhet.
Ezekből gyűjtöttünk egy
csokorra valót.
1. Aggteleki cseppkőbarlang
Elképesztő barlangokért, hatalmas és szép formájú cseppkövekért
nem kell világgá mennünk, hiszen Magyarországon is találunk ilyet.
Az Aggteleki
cseppkőbarlang hazánk egyik UNESCO Világörökségi védelme (1995) alatt álló
nevezetessége.
2. Bazaltorgona Somoskőn és a vár
Mintha csak egy mesekönyvet ütnénk fel, olyan látványt nyújt a Salgótarján
településrészeként ismert Somoskő...
, mely gyönyörű középkori várromja mellett egy
hatalmas bazaltorgonával is rendelkezik.
3. Egerszalók sóhegye
Ritka, páratlan szépségű geológiai képződmény az egerszalóki
sóhegy...
, melyhez hasonlót legfeljebb Törökországban, Pamukkáléban és az USÁ-ban,
a Yellowstone Nemzeti Parkban láthatunk.
4. Rudabányai bányató
Tengerszemekért sem kell a környező országok magas hegyeit
meglátogatnunk, mert lapos kis hazánkban is találunk lenyűgöző szépségű apró
bányatavakat.
A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk
legmélyebb állóvize!
5. Repceföldek a Bakony lábánál
Élénk sárga virágai, melyek kilométer hosszan borítják be a
vidéket, eredetileg a mediterráneum képeslapjairól ismertek...
, pedig e
káposztafélék családjába tartozó értékes ipari növényt mára a mérsékelt
éghajlati övben az egész világon termesztik, így nálunk is.
6. Kaptárkő, Szomolya
Ismét egy mesekönyvbe való geológiai képződmény, melyet
leginkább törpék, tündérek és manók otthonaként tudnánk elképzelni.
A
kaptárkövek – vagy köpüskövek, vakablakoskövek, bálványkövek –, olyan
sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok
emberei fülkéket (vakablakokat) faragtak.
7. Fülöpházi homokbuckák
Nem, nem.
Most sem a Szaharában vagyunk.
A csöppnyi
Magyarországon is találunk valódi, természetes homokbuckákat: a Kiskunsági
nemzeti park területén látható homokterület az Ős-Duna hordalékkúpjainak
maradványa.
A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél
által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg.
8. Tihanyi őslevendulás
Ismét egy képeslapra kívánkozó látnivaló, melyek legszebb
példáit a franciaországi Provence-ban láthatjuk, de nekünk magyaroknak nem kell
ilyen messzire menni, ha élvezni akarjuk a lila virágok szépségét.
Tihanyban a
levendulaszüretet júniusban szokták megtartani fesztivál keretében.
9. Molnár János-barlang
A Budapest II. kerületében található barlang a József-hegy alatt található, és Magyarország
legnagyobb víz alatti üregrendszere.
Ez a Lukácsfürdő forrásbarlangja, de innen
nyeri vizét a Malomtó is.
1982 óta fokozottan védett természeti képződmény;
akkor még csak 450 m volt ismert az eddig feltárt 7 km hosszúságú
járatrendszerből, amely még mindig nem a teljes barlang.
10. Alcsúti hóvirágmező
Az Alcsúti Arborétumban az ország legnagyobb egybefüggő
mediterrán hóvirágmezeje várja hófehér virágszőnyegével a kirándulni vágyókat.
A több mint 2 hektáron elterülő virágözön egyedülálló látvány, időjárástól
függően február közepétől március közepéig csodálható meg.
11. A Káli-medence és Hegyestű
A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó
Hegyestű.
A Balaton felől szabályos kúp alakú hegy északi felét az egykori
kőbánya lefejtette, a visszamaradt bányafal azonban felfedi az 5-6 millió évvel
ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét.
Geológiai tábor Hegyestűn
A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű,
függőleges oszlopokra vált el.
A látvány hazánkban egyedülálló, de európai
viszonylatban is ritkaságszámba megy.
12. Ilona-völgyi vízesés
Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű
természetes zuhataga, a felső hasadékból vékony sugárban zúdul alá 10 méteres
magasságból.
A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre
délkeletre.
13. Kazár riolittufa
Ismét nem Törökországban, Kappadókiában vagyunk, hanem a
Mátrában, Kazár település közelében.
Az egyedülálló geológiai képződmény a
világon alig több mint hat helyen figyelhető meg.
A riolittufa felszíne
növényzet nélküli, mélyen barázdált.
Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra
vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett.
A fehér, könnyen málló talajfelszínt a
víz eróziós munkája formálta.
14. Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő, magashegységi jellegű Szalajka-völgy a
Bükk hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része.
A
Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a Sebes pisztráng...
, aminek
szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották,
mesterséges neveldéket alakítottak ki.
15. Rám-szakadék
A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy
tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és
vadregényes része.
A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a
Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni
tevékenység során keletkezett.
+1. Gyilkós-tó (Erdély)
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a
Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy
közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.
A tó visszahúzódóban van, a
visszamaradó kisebb tavak elláposodnak.
(forrás: http://antalvali.com/, http://utazom.com/)
Kommentáld!