Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Természet
Egy különös ragadozó
A vízben élő bogarak egyik legnagyobb csoportja a csíkbogárfélék családja: mintegy 4000 fajukat ismerjük szerte a Földön. Valamennyien ragadozók, alkalomadtán dögevők.
Fotó: Ken Harris
Közéjük tartozik a zöld búvárbogár (Onychohydrus scutellaris). Ausztráliában honos: a kontinensnyi ország számos pontján előfordul, de leggyakoribb délkeleten és délnyugaton.
A 3 centiméter hosszú, fényes zöld színű, kemény és sima szárnyfedőjű, áramvonalas alkatú állat tökéletesen alkalmazkodott a vízben való közlekedéshez. Úszás közben a hátsó lábaival egyszerre csap hátrafelé. Levegőt venni időnként a felszínre emelkedik, ilyenkor felfrissíti a szárnyfedői alatt tárolt levegőtartalékát, növelve a víz alatti tartózkodás idejét. Lárvája viszont kopoltyújával közvetlenül a vízből vonja ki az oxigént.
A zöld búvárbogár elkap egy halat a Murray-Darling Édesvízi Kutatóközpont akváriumában.
Fotó: David Wood, La Trobe Egyetem, CAMD
Kíméletlenül megtámadja a legkülönfélébb állatokat. Táplálékául szolgálhatnak más rovarok, férgek, ebihalak, rákok, puhatestűek, piócák és akár 4-6 centiméteres halak is. Lárvái szintén elkaphatnak saját testüknél jóval nagyobb állatokat. A bogár naphosszat is pihenhet a növények között, ám a zsákmányt meglátva gyorsan rátámad. Ha az élőhelyén csökken a táplálék mennyisége, vagy a vizes terület kezd kiszáradni, szárnyra kel, de csak este vagy éjszaka. Alkalmas új helyet keresve a vízfelszínen tükröződő fényt figyeli, ezért időnként épületek üvegfalainak is nekiütközhet. A Hold és a csillagok alapján tájékozódik, így a mesterséges fényforrások is megtéveszthetik.
A nőstények választanak hímet maguknak. Egyelőre nem tudjuk, miért, de a nőstények elutasítják azokat a hímeket, amelyek gyorsan vagy összevissza úszkálva közelednek feléjük. A hímek elülső lábfején tapadókorongok vannak, párzáskor ezekkel rögzítik magukat a nőstény sima kültakaróján.
A nőstény a tojócsövével felhasítja a víz alatti növények szárát, és oda helyezi petéit. A fejlett lárva kimászik a vízből, és a nedves talajban bábozódik be
A zöld búvárbogár időről-időre tetemes
egyedszámban jelenik meg. A Queensland állambeli Gold Coastnál 2011-ben
például, több ezres csapata vonult fekete felhőként. Ahol sok a
csapadék, ott alaposan elszaporodhat, így a faj fennmaradása nem
veszélyeztetett.
Írta: Csibrányi Zoltán – Merkl Ottó
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!