Arra a kérdésre, hogy ki milyen tüzelőanyagokat ismer, sokan azt válaszolnák, hogy gáz és fa. Mostanában ez teljesen helyes megállapítás, amennyiben az otthonaink fűtésére gondolunk. Érdemes azonban körbenézni a világban, és saját múltunkban. Nagymamáink még szénnel fűtöttek, sőt szüleink idejében is nagyon sokat használták, ám ma már inkább csak erőművekben találkozhatunk vele.
Nézzük meg, hogyan is keletkezik ez az energiahordozó! A földtörténet során meglehetősen sok terület képe megváltozott. Voltak vízzel borított területek és szárazföldiek is. A tavak pusztulásának első jelei, hogy a növények elkezdenek elszaporodni bennük. Hamarosan mocsár lesz belőle. A mocsarakban, az elpusztult növények, gombák és baktériumok hatására bomlásnak indulnak, majd betemetődnek és első lépésben tőzeg képződik belőlük.
A tőzeg, mint tüzelőanyag igen rossz minőségű, bár a mai napig használják. Amikor kibányásszák legalább 85-90 százalék a nedvességtartalma. Ahhoz, hogy hasznosítani lehessen, szabad levegőn kell szárítani. Akkor használható fel, ha 20-25 százalékra lecsökken a víztartalma.
A ki nem bányászott tőzeg idővel lignitté alakul. A terület elkezd süllyedni és egy idő után újabb és újabb adag üledék rakódik rá. Kémiai folyamatok hatására kialakul a barnakőszén, később a feketekőszén, végül az antracit (amit szintén fűtésre használunk). Az antracit nagy hő és nyomás hatására metamorfizálódik és így képződik a grafit.
A barna és a feketekőszén minősége attól függ, hogy milyen volt a növényi anyagok minősége, mennyisége és a felhalmozódásuk módja. Kétségkívül mindkettő igen jó minőségű tüzelőanyag. Egyéb tüzelésre alkalmas fajtái, a mesterségesen előállított koksz (tiszta szénpor), a szénbrikett és a kokszbrikett.
A világban a ma még annyi a szénkészlet, hogy a mostani fogyasztás növekedése mellett még akár 1000 évig is elég lenne. A világ széntermelése évente 5,4 milliárd tonna. Szénkészleteinek nagy része Afrikában, Oroszországban és Lengyelországban található.
A világ más részein például Kínában, már több mint 3000 éve bányásszák, Európában viszont csak a 13. század környékén kezdték el kitermeli, akkor sem nagyüzemben. A bányászat fellendülését az ipari forradalom (1769-1850) okozta.
Hazánk kőszéntelepei a jura korban képződtek. A kőszéntelep-rétegek vastagsága sok helyen meghaladja az öt métert. A Mecsekben viszont, akár a 900 méter vastagságot is elérhetik.
Magyarországon az első szénbánya 1759-ben nyílt meg Sopron környékén. 1974-ben létrehozták a Magyar Szénbányászati Trösztöt – Székhelye Tatabánya volt – ahová csatlakozott az Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai, Mecseki és további szénbányák is.
Ezeket végül hosszú üzemelés után, veszélyes metán felhalmozódás miatt bezárták. A legutolsót 2004-ben Pusztavámon.
A szén elégetéskor a környezetre káros anyagok szabadulnak fel. Nagy mennyiségű széndioxidot bocsát a levegőbe, ami növeli az üvegházhatást, valamint nitrogént és kén oxidot, amik savas esőt okoznak ezzel tönkretéve az élővilágot.
Kommentáld!