Több évtizedes csökkenés után nőtt az európai
denevérpopuláció 1993 és 2011 között – adta hírül az Európai
Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Fotó: dreamstime
A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország - köztük
Magyarország is - hatezer olyan élőhelyet vizsgált, ahol a 45 európai
denevérfajból 16 alszik téli álmot.
A denevérek száma 1993 és 2011 között 43 százalékkal nőtt "viszonylag
stabil trendet követve 2003 óta" - ismertette a koppenhágai székhelyű
szervezet.
Két denevérfaj, a bajuszos denevér (Myotis mystacinus) és a
Brandt-denevér (Myotis brandtii) egyedei jelentősen szaporodtak,
nyolcnál pedig mérsékelt populációnövekedést tapasztaltak, három faj
egyedszáma stabil maradt. Egyetlen fajnál találtak visszaesést: a szürke
hosszúfülű denevérek (Plecotus austriacus) kevesebben vannak,
A bajuszos denevérek európai élőhelyét bemutató térkép.
Forrás: Wikimedia
Az európai denevérpopulációra károsan hatott a 20. század második
felében az intenzív mezőgazdasági termelés, pihenőhelyük elpusztítása és
az öreg házak gerendáinak mérgezőanyagokkal való kezelése.
A most gyarapodó tendenciát mutató denevérfajok közül sok továbbra is
ritkának és sérülékenynek számít, a klímaváltozás pedig újabb
veszélyforrás számukra.
Hans Bruyninckx, az EEA vezérigazgatója úgy
véli, az utóbbi évek természetvédelmi intézkedéseivel sikerült elérni az
európai denevérek számának növekedését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet
arra is, hogy sok denevérfaj továbbra is veszélyeztetett, így élőhelyük
megőrzése az elsődleges feladat.
Akadnak, akik félnek a denevérektől, de a szakemberek szerint az
ultrahanggal tájékozódó, éjszaka röpködő emlősök alapvető szerepet
töltenek be az ökoszisztémában.
A rovarokkal táplálkozó denevérek pusztítják a szúnyogokat és a
gabonát veszélyeztető kártékony rovarokat, a gyümölcsevő denevérek pedig
kulcsfontosságúak a trópusi őserdők és sivatagok növényinek
beporzásában, ráadásul fontos szerepük van a magvak szétszórásában is,
azokat ürülékükkel hordják szét.
Forrás: MTI
Kommentáld!