Az indonéz szigetvilágban csupán kis területén elterjedt komodói varánuszok hidegvérűek, ám légző-, szív- és érrendszerük a melegvérű állatokéra igencsak hasonlít. A világ mintegy 10 ezer hüllőfaja az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható, igen változatos élőhelyekhez alkalmazkodott állatcsoportot jelent, ezen belül a varánuszok a legnagyobb méretskálán, a 8 grammos ausztrál Dampier-félszigeti varánusztól a 100 kilósnál is nagyobbra növekvő komodói sárkányokig fordulnak elő.
Minden varánuszfajra igaz, hogy a szívük és a légzőrendszerük révén képesek kitartó, gyors mozgásra, vagyis kergetni tudják a zsákmányukat, sokkal hatékonyabban működnek, mint a velük azonos méretű, ám nem a varánuszfélékhez tartozó gyíkok. Az akár 3 m hosszúra is megnövő komodói sárkányok képesek 20 km/h sebességre, ez teszi számukra lehetővé, hogy vaddisznót, őzet vagy más, hasonlóan nagy testű zsákmányt ejtsenek el. Az anyagcseréjük is gyorsabb a rokonaikénál, s kiváló szaglásuk segíti őket abban, hogy a megsebzett állatot akár több kilométerről is megtalálják. Nagy karmaik, fűrészes élű fogaik és a nyálukban lévő, véralvadásgátló anyagot, valamint vérnyomáscsökkenést és sokkot előidéző összetevőket tartalmazó mérgük segíti a hatékony vadászatot, a megfelelően megsebzett állat gyakorlatilag igen gyorsan elvérzik s elpusztul a varánusz mérgétől. A komodói varánuszok az elterjedt hiedelemmel ellentétben nem a szájukban élő baktériumok miatt hatékony vadászok, semmivel sem különbözik ez a baktériumállomány más állatokétól, nincsenek benne speciális „gyilkos” kórokozók. Ez a hiedelem onnan ered, hogy a sárkány lakhelyére háziállatként behurcolt bivalyok bakteriális fertőzések hatására pusztultak el, ha a sárkány megharapta őket. Azonban azóta kiderült, hogy az egyébként mocsaras helyeken elrejtőző bivalyok, a mocsárral nem rendelkező szigeteken a szennyvízzel telt gödrökben húzódnak meg, ha megsebesülnek, s ebben a vízben bárki hasonló baktériumfertőzéseket szerezne, varánuszharapás nélkül is.
Érdekes módon, annak ellenére, hogy egymás közt is súlyos harcokat vívnak párválasztás vagy a terület védelme során, maguk mégsem véreznek el a fajtársaik mérge hatására.
Egy nagy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően, a genomjuk feltérképezésével kiderült, hogy a komodói sárkány génjei közt valóban különös szerep jutott a vérnyomás-szabályozás, a sejtlégzés, és a véralvadás szabályozását elősegítőknek. A gének vizsgálatával azokat keresték meg, amelyek a természetes szelekció hatására fokozott működésűvé váltak. Hangsúlyos a szív fejlődését, a gyorsabb anyagcserét és a mitokondriumok hatékonyságát szabályozó géneknek, ezek együttesen azt az alkalmazkodást jelzik, amelynek révén a varánusz speciális keringése és nagy hatásfokú légzőrendszere kialakult. A komodói varánusznak, az emlősökhöz hasonlóan olyan génjei is vannak, amelyek a fizikai aktivitás hatására emelik a vérnyomást. Ugyancsak rendelkeznek olyanokkal, amelyek a sérüléseket követően a vérzés csillapításában játszanak fontos szerepet, mind a vérlemezkék, mind az ezeket vérröggé összefogó fehérjék körében. Amikor a varánuszok egymással harcolva megsebzik egymást, a véralvadást szabályozó gének segítségével kerülik el azt, hogy a zsákmányállataikhoz hasonló sorsra jutva maguk is elvérezzenek. A kutatók úgy vélik, hogy a harapásukkal bevitt alvadásgátló anyagok képződését, és a saját véralvadásuk szabályozását ellátó gének párhuzamosan fejlődtek bennük. Az is valószínűsíthető, hogy ugyanez a véralvadást szabályozó rendszer védi őket a magasabb vérnyomásuk okozta érkárosodástól.
A vadászat során a varánuszok a vomeronazális szervüket hívják segítségül, a nyelv öltögetésével jutnak be a környezetből begyűjtött illatanyag-molekulák e szervhez, s a varánusz esetében az ezt a rendszert szabályozó gének is különleges szelekció hatását viselik magukon, közel 150 példányban van jelen e szerv működését biztosító géncsoport, számos ebben foglalt gén megkettőződött az evolúció során. A vomeronazális szerv által begyűjtött és felismert molekulák a párválasztásban és a ragadozók elkerülésében is fontos szerepet játszanak. A komodói sárkányok életmódja e szerv különleges hatékonyságának is nagyban köszönhető.
A komodói sárkányok genomjáról készült tanulmányt a Nature Ecolgy & Evolution közölte 2019. július 29-én.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt
Kommentáld!