Bolygónk korallzátonyai világszerte számos krízisen mentek és mennek át, a korallfehéredés pusztító hatása közismert. Kevesebbet tudunk azonban arról, hogy milyen tényezők javíthatják a korallok növekedését.

A korallzátonyokhoz jutó, antropogén (emberi tevékenységből származó) eredetű szerves tápanyagok hatása negatív a korallok életére, felborítja azt a kényes egyensúlyt, amit a korallpolip és a vele szimbiózisban élő fotoszintetizáló alga kettőse ideális helyzetben gyümölcsöző kapcsolatban él meg. No, de miként viselkednek a korallok, ha madarakkal osztják meg a lakóhelyüket?

Az új-zélandi Otago Egyetem kutatója azt vizsgálta, hogy a madarak guanójából eredő nitrogén vegyületeinek milyen hatásai lehetnek a korallokra nézve. A Fidzsi-szigetekhez tartozó, védett területen lévő Namena kis szigeténél tengeri madarak telepei és korallok is megtalálhatóak, maga a szigetecske egy nagyobb zátonnyal körbefogott terület közepén helyezkedik el. A zátonyalkotó agancskorall (Acropora formosa) volt a vizsgálat tárgya, ebből különböző mélységekben vett mintákat elemzett a kutató, Candida Savage. Kontrollként egy másik, szintén Fidzsihez tartozó, ám madarak által nem lakott védett sziget, Cousteau-ról elnevezett korallzátony területén is elvégezte ugyanezen mintavételezést.

A két helyszín koralljait összehasonlította, s a bennük található nitrogénizotópok elemzéséből kiderítette, hogy ahol madarakkal közösen osztoznak a korallok az élőhelyen, ott fel is veszik, és szervezetükbe építik a guanóból származó nitrogént.  A két sziget korallmintáinak a növekedését is ellenőrizték, s kiderült, hogy a madarakkal együtt élő korallok négyszer gyorsabban gyarapodtak.

A műtrágyák megjelenése előtt a tengeri madarak guanóját használták talajjavításra, azonban eddig nem volt ismert, hogy a korallokra is ugyanolyan pozitív hatású, mint a termesztett növényeinkre.

A természetes eredetű, guanóból származó tápanyagokat jól hasznosítja a korall, így ezzel segíteni lehet a növekedésüket. Ugyan a korallzátonyok csupán egy százalékát adják a tengerek területének, az ökoszisztémájuk a tengeri halfajok negyedét és számtalan gerinctelen állatot is fenntart. Jelenleg a világ korallzátonyainak háromnegyede veszélyeztetett, miközben védőgátat a tenger eróziós hatásaitól és kb. félmilliárd ember számára jelent megélhetést. Mivel a tengeri madarak harmadát fenyegeti a kihalás veszélye, a madarak védelmét a kutatási eredmény fényében érdemes összekötni a korallok védelmével is, s olyan, a madarak számára kedvező feltételeket biztosító élőhelyeket kell keresni, ahol azok a korallok gyarapodásához is hozzájárulhatnak.
A kutatásról a Scientific Reports tudományos folyóirat számolt be 2019. március 12-én.