A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársai igyekeznek fellépni a természetkárosítás ellen.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának (MME KHVSZ) haragossikló-védelmi programjának szakértőiként az első sikerek után szomorú jelenséggel szembesültünk.

Miközben arról adtunk hírt, hogy vannak még haragossiklók a szűkülő élőhelyeken, egyre több laikus és hüllőkedvelő érdeklődését keltette fel a hír, hogy akkor mégiscsak könnyen szerezhetnek első kézből élményeket ezekkel az állatokkal kapcsolatban.

Sajnos, nem először fordul elő, hogy karizmatikus állatok és növények, korábban kipusztultnak hitt vagy éppen újonnan felfedezett populációi túlzott érdeklődést vontak magukra. Ez történt most a haragossiklókkal is. Védelmi munkánk során több élőhelyen azt tapasztaltuk, hogy a búvóhelyeket valakik kibontották, kőrakásokat forgattak fel, ami jól felismerhető jele a gyűjtő tevékenységnek. Gyanúnkat, miszerint valakik illegálisan keresik ezeket az állatokat több névtelen forrás is megerősítette.

A fejleményekre válaszként a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) honlapján az alább olvasható felhívással fordult az érdekeltek felé, kiemelve, hogy a fokozottan védett állatok élőhelyeinek károsítása, és az állatok zaklatása törvénybe ütköző, vagyis akik a haragossiklók élőhelyein állatokat fognak vagy a búvóhelyeiket felforgatják, bűncselekményt követnek el.

A DINP Igazgatósága tehát a haragossiklók védelme érdekében fokozza az ellenőrzési tevékenységét, és ha a törvénybe ütköző tevékenységet észlel, haladéktalanul feljelentést fog tenni. A KHVSZ tehát mindenkit arra kér, hogy az élőhelyeken csak a természetvédelmi szabályok betartása mellett tartózkodjon, és a siklókat ne fogja be vagy akadályozza természetes élettevékenységeikben. Ha valaki kirándulás közben haragossiklót lát, kérjük, nagy ívben kerülje el, és észlelését jelentse a KHVSZ haragossikló-védelmi programja vezetőinek.

A DINPI felhívása a haragos sikló védelme érdekében

A haragos sikló (Coluber caspius) hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllő faja, amely Magyarországon éri el elterjedési területének északnyugati peremét. Hazánkban csak néhány, egymástól távol eső, elszigetelt élőhelyen lévő állománya ismert. Az Igazgatóságunk működési területén lévő Budai-hegységbeli élőhelyükön található állományok egyedszáma sem több néhány tucatnál. Sajnálatos módon a közelmúltban a Budai-hegységben ismert egyes élőhelyein, az adott populáció létét veszélyeztető tevékenységeket tapasztaltunk.

Az állatokat célzottan keresik, felforgatva az üregeiket rejtő köveket. A keresés oka vélhetően fotózás, befogás. A haragos sikló hazánkban fokozottan védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 500 000 Ft. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tiltja a védett, fokozottan védett állat egyedének zavarását, károsítását, kínzását, elpusztítását, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetését, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolását, károsítását.

Gyűjtés, befogás csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, amely fokozottan védett állatfajok esetében csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható ki. A faj egyedeinek engedély nélküli veszélyeztetése, befogása, vagy gyűjtése a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti bűncselekmény, amely szabadságvesztéssel is szankcionálható. Az állatok élőhelyének és életének zavarását, veszélyeztetését az Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata fokozottan ellenőrzi – más hatóságok és civil szervezetek bevonásával együtt – és tettenérés esetén eljárást indít az elkövetőkkel szemben.

MME KHVSZ

2013. szeptember 16. 17:43