Kalifornia déli részén, a San Gabriel hegység felett kb. 17 km átmérőjű, ismeretlen objektumot észleltek a meteorológusok az időjárási radar felvételén. Az objektum lassan mozgott dél felé. Elképzelésük sem volt, mi lehet a radarképen.

A radarjel arra utalt, hogy nagy csapadékhullás van a hegységben, mindeközben a helyszínen ragyogó kék ég volt, nyoma sem látszott felhőzetnek. Mark Moede az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat előrejelzője azt mondta: „Azonnal ellenőriztük a műholdas felhőképet, de egyáltalán nem volt felhő a környéken.” Joe Dandrea szerint, aki a meteorológiai szolgálat San Diego-i részlegénél a radarfelvételeket figyelte, a teljes raj kb. 130 km átmérőjű volt, s a legsűrűbb része adott olyan jelet, mintha eső esne a területen. Kb. 1,5-3 km magasságban repültek a katicák, a meteorológusok a San Bernardino-hegység egyik magasan fekvő településén, Wrightwoodban élő lakossági időjárás-megfigyelést végző partnereiket kérték meg, hogy nézzék meg, mi lehet felettük. Ebből derült ki, hogy katicabogarak repülnek hatalmas tömegben. Dandrea azt nyilatkozta: „Nem hinném, hogy olyan sűrű lenne a katicatömeg, mint egy igazi felhő. A helyi megfigyelő azt mondta, hogy lehetett látni az átrepülő egyes aprócska foltokat.”

A katicának közel 200 faja honos Kaliforniában, a jelenlegi „felhő” a Hippodamia convergensfajba tartozó egyedekből állt. Ez a faj Észak-Amerika legelterjedtebb katicája, évente két generációja él. A nőstények, ha kellő mennyiségű levéltetű áll rendelkezésre, 200-500 petét raknak, persze ebből nem lesz mind kifejlett bogár, de táplálékbőség esetén igen gyorsan el tudnak szaporodni, s hatalmas hasznot is hajtanak a mezőgazdaságnak is. Egy kifejlett katica (e faj esetén) 40-70 levéltetvet eszik meg naponta, a lárvák kicsit kevesebbet. Ennek köszönhetően a farmerek, kertészek gyűjtik is, vásárolják is őket a földek, kertek növényvédelme céljára.

A dél-kaliforniai katicák a Sierra Nevada hegységben töltik a telet, ilyenkor nagy tömegekben bújnak el a téli hideg elől, s márciusban, ha már megfelelően meleg a levegő, az alacsonyabban fekvő területekre, völgyekbe vándorolnak, ahol az eleség is a rendelkezésükre áll. A szaporodásuk is e helyeken folyik azután, és néhány hét alatt kifejlődik az új generáció. Nyár elejére elfogynak a völgyek, sík vidékek levéltetvei, ekkor a katicák ismét útra kelnek, s a magasabb, dombos helyeken keresnek további eleséget. E vándorlás tanúi lehettek most Dél-Kalifornia lakói és meteorológusai.