Mit kell tennünk, ha szeretnénk, ha a kertünk ezeknek a hasznos rovaroknak valódi menedékhely legyen? Hogyan gondozzuk, és mit ültessünk?

Itt a tavasz, kezdődik a fűnyírási szezon! Egy 2018-ban megjelent tanulmány alapján nagyon egyszerű módon tudunk segíteni a kertünkbe látogató méheknek: ha ritkábban nyírjuk a füvet.

A tanulmány szerzői egy amerikai város kertvárosi részén 2 éven át végeztek felmérést, s önkénteseik segítségével egységesen nyírták a füvet a jelentkezők kertjében. Feltétel volt, hogy ne használjanak vegyszert. Az önkéntesek 1, 2, illetve 3 hetente vágták a füvet a kertekben, s mielőtt a nyírásnak nekiálltak volna, megszámlálták a fű közt nyíló virágokat, a méheket egyedszám és faj szerint, és megmérték a fű hosszát is. Az eredmények összegzéséből az derült ki, hogy a három hetes ciklusok során volt a legmagasabb a fű és ekkor volt a legtöbb a virág (pl. pitypang, százszorszép vagy lóhere) is a gyep közt, ez vezetett a fajokban leginkább gazdag méhlátogatásokhoz. A kéthetes nyírás esetén volt a legtöbb méh jelen a kertekben, de ez kevésbé volt fajgazdag közösség, mint a három hetes nyírások esetén. Az eredmények függetlenek voltak attól, hogy a kertben milyen más virágos növények (pl. dísznövények, virágos sövény) voltak jelen.

Habár a 2-3 hetente nyírt gyep nem néz ki úgy, mint egy angol golfpálya, és sokakat ez  zavarhat, ám a gyepben élő virágok kárpótolhatják a látványt. Egyszerűen csak változtatni kell a szokásokon, hogy segítsük a méhek életét – ráadásul ez ingyen elérhető eredményt ad, sőt, a ritkább nyírással pénzt és időt is meg lehet takarítani. Különösen szerencsések, akiknél a kertben megtelepedő vadvirágok „elburjánzanak”, így akár a kerek repkény, árvacsalán, vagy indás ínfű rendkívül sok méh számára jelent oázist.

A fűnyírást ritkítva, vethetünk eleve vadvirágos fűmagkeveréket, vagy a virágágyásokba olyan növényeket, amelyeket kedvelnek a méhek, ezzel is hozzájárulhatunk, a vadméh-állományunk megóvásához, amire nagy szükség van, hisz egyre kevesebben vannak. Számtalan egyébként is népszerű fűszernövényünk ilyen, pl. a mentafélék, a zsályafélék, az izsóp, kakukkfű, borsikafű, metélőhagyma, rozmaring, szurokfű – ezek ráadásul mind a konyhába is kerülhetnek, így kétszeres a hasznuk.

A dísznövények közt is számos méhbarát akad, mint a sáfrány, fürtös gyöngyike, kasvirág, a veronika, a levendula, a méhbalzsam, a gólyaorr, a varjúháj, a borágó, gyapjas tisztesfű (nyúlfüle), harangvirágok, díszhagymák, szellőrózsák, iringó, mályva, napraforgó, gyűszűvirág, pillangóvirág, tátika, rézvirág, vagy a mezőgazdaságban takarmányként vetett és csodás lila mezőket alkotó mézontófű.

A cserjék közt a lilaakác, nyári orgona, a különböző loncfélék, a bangita mind-mind méheket és lepkéket csalogató, őket tápláló virágot hoznak. Ahol csak közönséges fagyal sövény van, ne nyírjuk le virágzáskor, ennek a virágzatát is számtalan méh és pillangó keresi majd fel.

A virágokat érdemes úgy összeválogatni, hogy kora tavasztól (sáfrány, fürtös gyöngyike, ibolya, kankalin) a nyár forró, és a vadonban virágszegény időszakán át (levendula), egészen késő őszig (évelő őszirózsa, japán szellőrózsa) legyen miért a kertünkbe jönniük a méheknek. A talajtakarónak ültetett meténg, vagy a sárga árvacsalán virága is igen vonzó beporzó barátaink számára, de még a falra futtatott vadszőlő virágzatát is nagyon sok méh keresi fel.

A nagy nyári forróságban itatóval is segíthetjük a méheket, főként, ha aszály is van. Ehhez, hasonlóan a madáritatókhoz elég egy nagyobb virágalátét is, vagy bármilyen lapos tál, amelynek a széle nem meredek. Ha csak meredek szélű edényünk van, tegyünk bele egy faágat, lapos követ, amiről biztonságosan elérik a vizet a méhek.

Ha ilyen méhbarát kertet tudunk kialakítani, nemcsak a megfigyelésükkel töltött idő nyújt majd örömet, hanem a konyhakert terményeiben a beporzásuk révén ők is visszaadnak nekünk a befektetésünkből igen sokat.

Ne gondoljuk, hogy akár egy panelház erkélyét ne tehetnénk méhbaráttá! A felsorolt virágok közül ide is számosat ültethetünk, sőt, az elszántabbak akár méhgarázst is készíthetnek a különféle vadméhek számára. A vadméhekről fontos tudni, hogy a legtöbbjük, még ha képes is lenne rá, sosem szúr, egy hatalmas poszméh is csak akkor tesz ilyet, ha megmarkoljuk és összeszorongatjuk, így a közelségük nem jelent veszélyt.

Mivel még sok virágot most vetünk, ültetünk, érdemes figyelembe venni a méhek javát is amellett, hogy szép kertünk legyen! Kaphatóak vadvirág magkeverékek is, amelyek ágyásba vetve egy üde rét hangulatát hozzák a kertünkbe, s számtalan beporzónak adnak táplálékot.