Ha szurdokvölgybe készülünk, nem árt nyomon követni az időjárás alakulását. Néhány csapadékosabb nap megnöveli a patak vízhozamát, így látványosabb formáját mutatja a szurdok. Nagyobb esőzések idején azonban jobb elkerülni, hiszen a hirtelen megáradt patakok könnyen eláraszthatják a keskeny turistautakat.
A Pilisben található számos ilyen képződmény egyike a Dera-szurdok. A Pilisszentkereszt határában lévő patakvölgyet jól kiépített, fahidakkal teletűzdelt útvonala és geológiai formációkban gazdag környezete tette méltán népszerűvé a természetjárók körében. Nyugati irányból a település házai között sétálva, vagy keleti végén egy parkolóból is könnyen elérhető.
Túracsapatunk keleti irányból közelítette meg a szurdokot. Korai indulásunknak köszönhetően az égen még alacsonyan járó nap sugarai – átszűrődve a sűrű lombkoronák között – ragyogó fényárban fürösztötték a sziklákon lezúduló Kovács-patak vizét. A patak mélyítette szurdokvölgyben a Pilis-hegység mészköves és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzetrétegei találkoznak látványos sziklaalakzatokat létrehozva. A szurdok biztonságosan járható, jól kiépített, de bokát tartó túracipő nélkül nem érdemes nekivágni meghódításának.
A Dera-szurdokot elhagyva átszeltük Pilisszentkereszt utcáit, hogy felkeressük a település szélén álló, 1184-ben alapított ciszterci apátság romjait. A Pilis keleti lejtőjén épült monostor a ciszterci rend első magyarországi monostora volt, alapítása III. Béla király nevéhez fűződik. A történelem viharai nem kímélték az apátságot. Az 1500-as évek első felében a török pusztítás szinte a földdel tette egyenlővé. Megmaradt falait elhordták, így mára már csak az alapok és a díszítés egy része látható.
Ciszterci apátság romjai
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA
Az apátsági romokat magunk mögött hagyva lassú emelkedésbe kezdtünk. Az egyre erősödő napsugárzást szerencsére nem kellett sokáig elviselnünk. Hamarosan magas fákkal benőtt erdei ösvényre érkeztünk. A Mária pad pihenőhelye, majd az 1982 óta védettséget élvező Szopláki-Ördöglyuk mellett vezetett tovább a Vaskapu-völgyet átszelő turistaút.
A Két-Bükkfa-nyeregnél ráfordultunk túránk következő célpontjához a Pilis-tetőhöz felvezető turistaútra. A 756 méter magas Pilis-tető, a Pilis és egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Különlegességét fokozza, hogy a hegy tetején épült Boldog Özséb-kilátóból a fél Pilist és a Dunazug-hegységet is megcsodálhatjuk. A kilátó környezetében omladozó katonai bunkerek, kiszolgáló épületek betontorzói emlékeztetnek a régmúlt időkre, amikor ezen a lezárt területen légvédelmi rakétabázis működött. Az 1980-as évek elejétől 1996-ig működött itt a titkos katonai bázis, amely egyben Budapest légvédelmét is ellátta. Az akkoriban elzárt terület mára már akadálytalanul látogatható.
Kilátás a Pilis-tetőről
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA
A Pilis-tetőről a zöld sáv turistajelzéssel ellátott úgynevezett Grófi úton kanyarogtunk Pilisszántó irányába. A sziklás, széles szerpentinúton fákkal csak elvétve találkozhatunk, ezért nyári melegben fokozottan kell ügyelni a megfelelő napvédelemre. A kellemes légmozgás és az akadálytalan panoráma látványa azonban minden kényelmetlenséget feledtetett.
Legyen szó havas téli napokról, vagy kánikulai forróságról, jusson eszünkba, a természet felfedezésre váró alkotásai mindössze karnyújtásnyira vannak tőlünk.
Kommentáld!