A 22 perces dokumentumfilmből kiderül milyen kihívásoknak és spontán helyzeteknek vannak kitéve a filmesek, és hogyan reagálnak ezekre. A nézők a legszebb, legérdekesebb jeleneteket látják egy természetfilmben, most annak is szemtanúi lehetnek, milyen az amikor napokat dolgoznak a filmesek úgy, hogy végül munkájukból semmilyen felhasználható eredmény nem születik. Sok türelemre, kitartásra, no és egy kis szerencsére is szükség van, hogy az esőben, hóban, hidegben, melegben várakozó természetfilmes megörökítse az igazán jó pillanatokat.
Megtudhatjuk, mi az a kameracsapda, mire szolgál a parabolamikrofon, miért természetbarát a drónozás, vagy hogy hogyan szemlélteti az idő múlását egy csipkebokor. A vadlovak megmentésének hortobágyi sikertörténetét is bemutató filmben Török Zoltán elmondja, miért is választotta e különleges állatokat filmje témájául. Kerekes Viola természetvédelmi mérnök pedig elmeséli, hogyan tudják megkülönböztetni a szinte azonos kinézetű lovakat egymástól, sőt azt is megtudhatjuk, hogy mennyire kíváncsiak ezek az állatok.
Török Zoltán 20 éve készít természetfilmeket, itthon legismertebb alkotása a 2011-ben bemutatott Vad Magyarország – A vizek birodalma, amely 30 fesztiváldíjat nyert. Emellett ő az egyetlen magyar természetfilmes aki a National Geographic felkérésére forgatta Everglades című filmjét, melyet 2016-ban mutatott be a NatGeo Wild tévécsatorna.
A most készülő Vadlovak – Hortobágyi mese című, nemzetközi koprodukcióban készülő filmet 3 évig forgatják, ebből már 270 nap eltelt; a munka természetesen nem egyfolytában, hanem különböző periódusokban zajlik. A nemzetközi koprodukcióban készülő film forgatása idején Dimitrynek lehetősége volt arra, hogy bepillantást nyerjen a kulisszák mögé és 4 napot eltöltsön Török Zoltánnal és Jan Henrikssonnal a Hortobágyon.
„A 22 perces kisfilmmel elsősorban a természetfilmezés különleges hangulatát szeretném átadni, amely során számomra a legnagyobb tanítás a természet és állatok iránti alázat” – mondta Ljasuk Dimitry amatőr filmes és természetvédelmi aktivista.
Török Zoltán természetfilm-rendező így mesél közös munkájuk kezdetéről: „Azt szerettem volna, ha nem egy szokásos werkfilm készül a filmezésről, a megszokott panelekkel, hanem egy személyesebb videó, mely megmutatja, milyen a terepen lenni, várni a pillanatra, tervet változtatni. És akkor belefutottam Dimitry videóiba a youtube-on és látva lelkesedését és lenyűgöző felvételeit tudtam, hogy ő az emberem.”
Kommentáld!