Évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket a Kínából származó Cryphonectria parasitica, ismertebb nevén a kéregrák. A gomba megjelenése óta több mint ezer hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból. 

 

Fotó: Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet

Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet munkatársai hosszú idő után most vállalkoztak arra, hogy nagymarosi kísérleti telepükön, intézményesített keretek között végső megoldást találjanak az egész Európát sújtó problémára. A cél kettős: megmenteni a még ép állományt és gyógyírt találni a kéregrákra, akár egy új, rezisztens fajta nemesítésével is.Az intézmény munkatársai szerint óriási probléma, hosszú ideje nem történt összefogott kezdeményezés a megoldásra.

Fotó: Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet

A magyar gesztenye igen magas beltartalmi értékeinek és fizikai adottságainak, azaz nagy szemméretének és belső héjszerkezetének köszönhetően az egyik legértékesebb a világpiacon, ám ipari mennyiségű termesztése mára már szinte lehetetlenné vált. Hazánk egyik legnagyobb gesztenyés térsége Nagymaroson található, de a kéregrák miatt igen gyors ütemben pusztulnak a fák.  Kutatóintézet munkatársai azonban hadjáratot indított a betegség ellen.

Fotó: Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet

„Kettős célt szeretnénk elérni: egyrészt végső megoldást találni erre a súlyos problémára, másrészt  a még épen maradt gesztenyéseinket megvédeni a további fertőzésektől. A kéregrák felbukkanása óta gyakorlatilag leállt a gesztenyenemesítés hazánkban. Jelenleg elemzéseket, teszteléseket végzünk, és egyre inkább úgy látjuk, a hosszú távú megoldás egy a kéregrákra toleráns fajta nemesítésében rejlik” – mondta Kasztovszky Zoltán, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója, aki szívügyének érzi a nagymarosi liget sorsát és a megmaradt gesztenyeállomány megóvását.

Fotó: Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet

Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet nagymarosi gesztenye génbankjában jelenleg több sebkezelési módszerrel kísérleteznek. Az ősi háztáji marhatrágyás keverék (munkára fogják a több milliárdnyi mikroorganizmust a gomba ellen) alkalmazása mellett, már évtizedek óta ismert olajfesték alapú keverékekkel, illetve fagéllel dolgoznak. Utóbbi amellett, hogy védi a fa törzsét, a kérgen lévő sebeket is lezárja, megakadályozva ezzel a fertőzés terjedését.

Az egykor Kínából érkező, Európában egyre terjedő fertőzést az illegális gesztenyeszedés tovább fokozza. A vandálok ugyanis bottal ütik a fákat, hogy a földre hulljon a termés, felsértve ezzel a fa kérgét. Így tudtuk nélkül, fáról-fára járva könnyedén áthurcolják a gombát egyik növényről a másikra.

Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézetnek ezért a biológiai védekezés mellett fokozott figyelmet kell fordítania a nagymarosi terület őrzésére, hogy távol tartsa az illetéktelen betolakodókat, akik könnyen kárt tehetnek az eddig sikeresen kezelt fákban is.

Forrás: ng.hu