Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében.

Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai madárvonulási útvonalakat és a Balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke. Ez a 10 gramm körüli apró nádi énekesmadár az Európai Unióban, mint kiemelt természeti érték, Natura 2000-es jelölőfaj. Érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezáltal a fülemülesitkék állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. Ebben az évben a madarak tengeren való átkelését veszik górcső alá a madarászok – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében.

A fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben csökkenést mutatott, ez hívta életre az expedíciókat. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület eddig 39 expedíciót szervezett a Földközi- és a Fekete-tenger partvidékére, hogy a kutatások eredményeivel segítsék a természetvédelmi szervezetek munkáját.

2019-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel közösen egy érdekes vizsgálatba kezdtek. A kutatásba albániai és olaszországi szervezetek is bekapcsolódtak.

A mostani expedíciót azután hívták életre, hogy egy Albániában gyűrűzött fülemülesitkét, a tavaszi vonulás során, Észak-Olaszországban fogtak vissza. „Ez is azt a feltételezést erősíti, hogy az Otrantói-szorosnál madárvonulás szempontjából kulcsfontosságú nádas területek lehetnek. Ezt a felvetést szeretnénk vizsgálni” – mondta Németh Ákost, az expedíció vezetője.

A vonuló madarak számára rendkívül fontos Otrantói-szoros két oldalán lévő vizes élőhelyeken végeznek madárgyűrűzést. A kutatás célja, hogy megvizsgálják és dokumentálják a szoros madárvonulásban betöltött szerepét.

„Nemrégiben egy publikációban arról is beszámoltunk, hogy az olasz csizma kedvezőbb telelő terület, mint a Balkán. Az Otrantói-szoros, pedig a tengeri átkelésre a legalkalmasabbnak tűnő útvonal, így a szoros két oldalán található nádasok szerepe meghatározó lehet, ezek szolgálhatnak a madarak számára pihenőhelyként” – fejtette ki a szakember.

Az Albániai Orikumban 2019. október 5-én a nemzetközi madármegfigyelő napon kezdődött meg a munka, és már az elején sok eredményt hozott. Többek között egy Magyarországon, a Fertő-tavon gyűrűzött cserregő nádiposzáta is előkerült és egy Albániában eddig új madárfajt, egy törpesármányt is regisztráltak.

Az olasz partoknál pár nap múlva kezdnek a szakemberek, több mint 30 magyar önkéntes vesz részt a kutatásban. Az expedíciók végeztével eredményeikről szakmai publikációkon túl a nagyközönség számára is beszámolnak majd.