A Kambodzsában talált Eocorythoderus incredibilis felül- és oldalnézetben (a nyíl a "fogantyúra" mutat)
Fotó: Maruyama Munetoshi
A termeszek köztudottan cellulózfogyasztó rovarok: az afrikai
szavannán több füvet legelnek le, mint az ott élő patások, és egyes
faevő fajok súlyos károkat okozhatnak az épületek fából készült
szerkezeti elemeiben. Bizonyos termeszfajok azonban váraik mélyén gombát
is termesztenek, az e célra szolgáló kamrák a gombakertek, melyekben a
termeszek táptalajként a saját ürüléküket használják fel.
A gombakertekben lévő termeszürülék vagy maga a gomba terített asztal
számos más élőlény számára is. Szerte a Földön számos termeszvendég
(termitofil) bogárfajt ismerünk, amelyek több családba tartoznak.
Maruyama Munetoshi, a fukuokai Kyushu Egyetem entomológusa 2012
augusztusában a kambodzsai Angkor Wat közelében termeszvendég állatokat
keresett. A Macrotermes gilvus nevű faj gombakertjei után kutatva egy út
melletti 1–2 méter magas talajlejtőn ásott, majd több mint 130, ököl
nagyságú gombakertet emelt ki, melyekből kiszedte a termeszvendégeket.
Ezek között csupán tíz volt bogár, róluk viszont hamar kiderült, hogy
eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, sőt új genuszba is sorolta őket.
Maruyama az Eocorythoderus incredibilis nevű állatot a Zootaxa
internetes zoológiai folyóiratban írta le (az incredibilis latinul
hihetetlent jelent). A három milliméter hosszú bogár rendszertani
értelemben a ganéjtúrók közé tartozik, de a lemezes csápján kívül szinte
semmiben sem hasonlít a közismertebb ganéjtúrókhoz. Kültakarója sima és
páncélozott, lábának ízei szélesek és laposak, lábfeje rövid. Repülni
nem tud, a szeme pedig visszafejlődött – ezek mind olyan bélyegek,
amelyek a hangyabolyok és termeszvárak albérlői körében általánosak.
Maruyama a cikkében többször hangsúlyozza, hogy a bogár teste a mandolin
nevű húros hangszer ókori görög változatára, a pandurára hasonlít
(angolul "panduriform").
Az új bogárfaj egyedét szállító termeszdolgozó.
Fotó: Komatsu Takashi
A bogár előtorának hátulsó része és szárnyfedőinek töve magasan
kiemelkedő, kétoldalt viszont bemélyedt – mintha egy fogantyút látnánk.
És valóban, a szerző megfigyelte, amint a termeszdolgozók a két rágójuk
hegyét a kétoldali mélyedésbe illesztve cipelik a bogarat, ami minden
végtagját a testéhez szorítja. A röpképtelen és majdnem vak bogár a maga
erejéből nyilván képtelen nagyobb távot megtenni és új gombakertekben
elterjedni – ebben a gazdáira van utalva.
Nyilván felmerül a kérdés,
hogy a termeszeknek mi hasznuk van az apró, számukra érdektelennek tűnő
hulladékeltakarítók ide-oda hurcolásából. Valószínűleg ugyanazért teszik
ezt, amiért más termeszvendégeket is eltűrnek, sőt gondoznak: a
termeszek ugyanis édesszájúak. A mandolin alakú testen éppen a
fogantyúnál apró szőrcsomók állnak ki az egyébként lakksimaságú
kültakaróból. A szőrök tövén mirigyes szövet található, valószínűleg ez
termeli az édes váladékot, melyet a termeszek szívesen fogyasztanak.
A Corythoderini nevű ganéjtúrócsoport – ahová az új faj is tartozik –
mindössze 34 fajt számlál, ezek Afrikában és az indiai szubkontinensen
fordulnak elő; a legkeletebbre élő fajuk is csak Burma nyugati részéig
jutott. A kambodzsai Angkor Watnál talált Eocorythoderus incredibilis
tehát nem csupán ismeretlen fajt képvisel, hanem földrajzilag is nagyon
messze esik a már leírt rokonaitól, ráadásul ez az első, amelyet a
Macrotermes gilvus váraiban találtak (a korábban ismert fajok más
termeszekhez kötődnek). Maruyama szerint Indokína más részein – főleg
Dél-Vietnamban – hasonló újdonságokra számíthatnak a termeszvárak
gombakertjeit vizsgáló kutatók.
Írta: Merkl Ottó
Kommentáld!