Virágba borult cseresznyefáágakat néznek túristák a tokiói Ueno Parkban 2014. április 1-jén.
Fotó: Majama Kimimasza/MTI/EPA
A Szinapszis piackutató cég a NESTEA megbízásából 18 és 39 éves
korcsoport körében késíztett felmérést Magyarországon. A kutatásból
kiderült, hogy a legkedveltebb évszak, a nyár után a tavasz, amit
meglepő módon a többség számára a cseresznyevirágzás jelent, maga mögé
utasítva a tulipánt, jácintot, nárciszt.
Tari Annamária
pszichoterapeuta szerint a tavaszt pszichés működésünk metaforájaként
értelmezve érdemes úgy kezelni, mint a lehetőségek kezdetét, ami abban
különbözik az újévi fogadalmaktól, hogy ilyenkor a változtatásban
élettani folyamatok is támogatnak minket.
Fotó: Eugene Hoshiko/ MTI/AP
„Az emberi szervezet az egyre hosszabbá és melegebbé váló napok
hatására kevesebbet termel a melatonin nevű alváshormonból, viszont több
endorfint, azaz úgynevezett boldogsághormont és szexuális hormont
választ ki.
A ragyogóan kék égbolt, az első tavaszi virágok illata vagy a
hajnali madárcsicsergés pozitívan hathat erre az élettani folyamatra.
Amikor a fák is virágba borulnak, visszavonhatatlanul beköszönt a
tavasz, és ezt még a legfeszítettebb napokon is észrevesszük. Talán nem
is tudatosan, inkább csak egy futó érzelemként éljük meg, mégis hatással
lehet az egész közérzetünkre” – mondja a pszichoterapeuta.
Nem
meglepő tehát, hogy a téli bezártság után a szabadba vesszük az irányt, a
legkedveltebb tavaszi tevékenységek közé a kirándulás (51%), a séta
(38%) és a kerékpározás tartozik (31%), utóbbit a férfiak, előbbi kettőt
a nők kedvelik jobban.
Tari Annamária szerint szívesen fürdetjük meg az arcunkat az első
tavaszi napsütésben. „Az ideális mennyiségű napfény csökkenti a bennünk
felgyülemlett stresszt, ráadásul ezt akár már néhány percnyi kinn
tartózkodással elérhetjük. Az a tapasztalat, hogy az ember ösztönös
vágyait olykor érdemes követni, mert a hívogató tavaszi napsugárnak
valójában pozitív élettani hatása is van. Természetes mozgási energiánk
aktivizálódik, felkelünk a fotelből és elindulunk a szabadba.” – tette
hozzá a szakember.
A megkérdezettek 79 százaléka egyértelműen pozitív hangulati
változást érez. Nem csak többet mosolyognak, de sokan nyitottabbnak,
színesebb egyéniségnek vallották magukat. 50 százalék fölött volt azok
aránya, akik úgy érezték, tavasszal könnyebben néznek szembe a
nehézségekkel. A 30 és 39 év közötti férfiak érzik magukban a legtöbb
erőt, 46 százalék szexuális aktivitása is növekszik tavasszal.
Fotó: Franck Robichon/ MTI/EPA
„Az emberi kapcsolatokban is nyíltabbak leszünk. Rengeteg elmélet
szól arról, miért is kezdünk ilyenkor csábosabban mosolyogni vagy
flörtölni valakivel, de a lényeg az, hogy a tavaszi napsugár és az első
meleg napok befolyásolják az érzéseinket is.
Az utcán kedvesebben nézünk
egymásra és konfliktusainkat is más érzelmi alapon kezdhetjük
megoldani. A kommunikációnk élénkebbé válhat, a tervek szövögetése és a
barátokkal való találkozások arról árulkodnak, hogy megnő az igényünk a
társas kapcsolatokra. A nappalok meghosszabbodása pozitív érzelmeket és
vágyakat indít be” – magyarázza Tari Annamária.
És mindez a tavaszi
fáradtság ellenére van így! „A tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a
szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált
át – nyugtat meg a pszichiáter.
Ez az átállás tovább emészti a tél
során egyébként is megfogyatkozott energiatartalékainkat. A
fáradtságérzet kialakulását elsősorban az ún. alvási hormon és a
boldogsághormon szintjének szezonális ingadozása okozza. Érdemes
figyelni ösztönös igényünkre. Ilyenkor fokozott szerepet kap a
testmozgás során felszabaduló endorfin, ami jó közérzetet biztosít. Ez
pedig enyhíteni kezdi a depresszív érzelmeket és a testi fáradtságot
is.”
Forrás: ng.hu
Kommentáld!