Természet: TERMÉSZET Mecseki legendák nyomában: A Jakab-hegy kincsei és a kővé vált násznép

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.



A Mecsek legendás ösvényein kevés olyan helyet ismerek, ahol annyi geológiai és kultúrtörténeti érték zsúfolódik össze kis területen – áthatva a környék varázslatos mondavilágával -, mint a Jakab-hegy.

FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

A Pécstől kissé északra található Jakab-hegy természetvédelmi terület, része a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek. Több irányból is megközelíthető, Kővágószőlős, Pécs és Orfű felől is vezetnek ide turistautak. Túratársammal a pécsi Éger-völgyi parkerdő felől indultunk a mecseki zöldtúra (zöld sáv) jelzésen haladva. Éger-völgy –nevét az errefelé gyakori éger fáról kapta – népszerű kirándulóhely. A magas fákkal szegélyezett parkerdő alacsonyabb részeit átszelő patak és a közelben található számos forrás a város távolabbi pontjairól is idecsalogatja a nyugalomra áhítozó kirándulókat.

 

 

Néhány nagyobb emelkedő után egyre beljebb és beljebb hatoltunk a sűrű erdőben. A piros háromszög jelzésre áttérve elértük a panoráma utat, amely a hegy oldalában lévő szerpentines ösvényen kanyarog. Gondolataimba révedve próbáltam felidézni a Jakab-hegyről olvasott történeteket. Úgy mesélik, hogy a hegytetőn egykor hatalmas vár állt. A vár ura annyi kincset harácsolt össze rablóhadjáratai során, hogy azt sem tudta, hová rejtse el értékes zsákmányát. Egy mély kutat ásatott a vár alá, ahol két kádat töltöttek meg színültig arannyal és ezüsttel. Az arannyal töltött kádon egy kakas ült, az ezüsttel töltött kádat pedig egy sárkány őrizte. A vár ura egy nap odaveszett és a kincseket soha senki nem találta meg.

A fák között lassan kezdtek előtűnni a Jakab-hegy geológiai kuriózumaként számon tartott homokkő képződmények első csoportjai. A sziklákat az erózió formálta változatos alakokra, létrehozva a nem mindennapi szirtek csoportját, amelyek Babás Szerkövek néven ismertek. Elnevezése a pogány korokra nyúlik vissza. A szentként csodált kövek Baba-mama istenasszony tiszteletét hirdették. A koptatott homokkő képződmények a környéken élők fantáziáját is megmozgatták. Kialakulásuk mesés története szájhagyomány útján terjedt.

A legenda szerint a Jakab-hegy aljában lévő Cserkúton élt két család, akik haragban álltak egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus érkezett a településre, akit egyik család sem fogadott be. A koldus ekkor megátkozta őket. „Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni”- szólt az átok. Telt múlt az idő és úgy esett, hogy mindkét család egy-egy lánya ugyanazon napon tartotta menyegzőjét a hegy tetején álló kolostorban. A két család gyakran versengett egymással, ez a nap sem volt kivétel. Az egyik család előbb feljutott a kolostorba, majd az esküvőről lefelé igyekezvén, a hegyről levezető legszűkebb ösvényen, szembe találkoztak a felfelé igyekvő másik családdal. Büszkeségük nem engedte, hogy kitérjenek, egymásra rivallva bizonygatták, hogy ők inkább kővé dermednek, de félre nem állnak. Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Beteljesedett tehát a koldus átka.

1/10
Éger-völgyi parkerdő
FORRÁS:  DR. OTTÓ ANITA

Némi pihenőt követően erős emelkedőn küzdöttük le a hegytetőre felvezető maradék szintkülönbséget. A Sasfészek nevű, szintén homokkőből álló sziklalépcsőkön keresztül vezető turistaúton kapaszkodtunk egyre feljebb. Száraz időben jól járható, de lépésbiztonság és szédülésmentesség elengedhetetlen a feljutáshoz.

Felérve, a kék sáv jelzésen balra fordultunk és néhány száz méter után elértük a hegy egyik legfontosabb kultúrtörténeti értékét képviselő halomsírokat. A több száz halomból álló sírmezőn helyenként 3-4 méter magas halmokat is találhatunk. A temetkezési helyet, a néhány száz méterre állott, egykori földvár lakói használták. A kék sáv turistajelzésen visszafelé fordulva szépen kivehetőek a korai vaskorban épült földvár 6-10 méteres sáncai. A sánccal határolt, mintegy 55 hektáros terület, a maga idejében Közép-Kelet-Európa legnagyobb földvára volt. A turistajelzés átvezet a sáncon, így alkalmunk volt megfigyelni, hogy alapját sziklatörmelék és föld vegyesen alkották.

A ritkuló fák között könnyen odataláltunk a következő nevezetességhez, a Zsongor-kő nevet viselő sziklához. A hirtelen kiugró sziklapárkányról csodálatos panoráma nyílik a messzi távolba. Mesés helyszín, talán az egyik legismertebb Pécs környéki legenda fűződik hozzá. Azt mesélik, valaha a Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a legény csodaszép menyasszonyára, akit elrabolt és a várába vitt. Zsongor egy éjjel elindult, hogy kiszabadítsa kedvesét. Terve sikerrel járt, lóháton szöktek meg a várból. Az őrök azonban hamar felfedezték a lány eltűnését és nyeregbe pattanva, üldözőbe vették őket. Amikor a kiugró sziklapárkányhoz értek, Zsongor látta, hogy számukra nincs már kiút, ezért megsarkantyúzta lovát, majd a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt zuhantak a halálba, hogy a túlvilágon végre egymáséi lehessenek. A szörnyű tragédia emlékét őrzi azóta is a Zsongor-kő. 

A pálos kolostor romjai
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA

Tovább folytattuk utunkat a kék sáv jelzésen és néhány száz méterre a fák közül már láttuk kibontakozni az 1225-ben épült kolostor romos épületét. A Jakab-hegyen – hasonlóan a Pilis-hegységhez – számos remete élt egykor. Az itt élő remetéket Bertalan pécsi püspök gyűjtötte össze egy közösségbe, amely a később létrejött, egyetlen magyar alapítású szerzetesrendünk, a Pálos Rend Jakab-hegyi kolostorának szerzetesi közösségét alkotta.

Látványos túránk zárásaként Éger-völgy irányába ereszkedünk. Magunk mögött hagyva a Jakab-hegy mesevilágát elégedettséggel nyugtáztam magamban, hogy a múlt értékeinek megőrzése Magyarország eme eldugott kis szegletében, a Mecsek ölelő karjai közt is kiemelt feladat. A Jakab-hegyi természetvédelmi terület méltó módon őrzi és mutatja be kultúrtörténeti értékeinket a jelen és a jövő nemzedékek számára.

Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita


Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

NAGYON KÖNNYEN MEGFÁZHAT, HA NEM VIGYÁZ...

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Ámulj a létezés csodáján, és örvendezz, hogy megélheted! ...

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) Wass Albert: ŐSZI DAL képhez:

Wass_albert_oszi_dal_2105504_8905_s

Elmentek már a madarak, a fecskék Csak mi...

Rádiné Zsuzsa 2 órája új képet töltött fel:

Wass_albert_oszi_dal_2105504_8905_s

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

SZEPTEMBER 19. EZEN A NAPON - Megszületett...

Miclausné Király Erzsébet írta 4 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: MERENGÉS... Gyönyörködöm a színes...

Rádiné Zsuzsa 4 órája új blogbejegyzést írt: TAMÁSI ÁRON - Kossuth-díjas magyar író

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu