A legenda szerint Orfű közelében és Pécs város Tettye nevű városrészében is éltek sárkányok. A népnyelv beszédes helynevek formájában meg is emlékezett eme különös teremtményekről. Horváth Attila, a Hétdomb Természetbarát Egyesület túravezetőjének segítségével felkerestük az egyik ismert „sárkányos” helyet.
Büdös-kútnál túravezetőm, Horváth Attila áll.
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA
A Nyugati-Mecsekben fekvő Remete-rét volt túránk kiindulópontja. A kék sáv turistajelzést követve értünk el Büdös-kúthoz és a tőszomszédságában álló, azonos nevet viselő turistaházhoz. A monda szerint Büdös-kút forrása a fölötte álló barlangból eredt. Egy erre tévedt vitéz éppen szomját oltotta, mikor a barlangban megbúvó hétfejű sárkány lecsapott rá. Több se kellett a vitéznek, aki kardját kirántva, egyetlen suhintással metszette le mind a hét fejét. A sárkány kiömlő vére összekeveredett a forrás vizével, beszennyezve azt. Azóta nevezik a forrást és az időközben kiépített kutat Büdös-kútnak.
A kút melletti jelzés nélküli úton haladva megtekinthető a természetjárók panteonja, amely sziklába épített emlékplaketteken őrzi a Mecsekért kiemelkedő munkát végző, elhunyt túrázók emlékét.
Kilátó a Tubesen
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA
A 611 méter magas Tubes felé igyekeztünk tovább. Innen egy másik nevezetes mecseki hegyre, a Misinára mentünk. Pécs város emblematikus tévétornya emelkedik innen az ég felé, melyet 197 méterével jelenleg is Magyarország legmagasabb épületeként tartanak számon.
A távolban a Misina-tetőn lévő tévétorony
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA
Közeledtünk túránk következő legendás helyszínéhez a Kantavár romjaihoz. Itt élt egy Kanta nevű rablólovag, aki a mohácsi vész után üresen maradt sziklavárban ütött tanyát. Sűrűn indított rablóhadjáratai nyomán a vár kincseskamrája színültig megtelt. Maga sem gondolta talán, hogy jön majd valaki, aki éppen az ő szívét fogja elrabolni. Egy napon meglátott egy szép hajadon leányt, akit elragadott szülőfalujából, hogy jó pénzért adja tovább a törököknek. A lány szépsége azonban megbabonázta Kantát, aki fűt-fát ígért a leány viszonzott szerelméért. A leány azonban bezárta szívét előtte és kitartóan várta a török ellen harcoló kedvesét. Kanta, gyermekkorában öccsével együtt szintén rablás áldozata lett, mégsem könyörült meg a leányon, akit továbbra is fogolyként őrzött. Idővel egy magányos lovas kért bebocsátást a várba. Elmondta, hogy átutazóban van és a közelben élő menyasszonyát jött meglátogatni. Kanta, a vitéz elmondásából felismerte a leányt és elhatározta, megöleti az ifjút. Megbízta hát egy emberét, aki nyomába eredve, meggyilkolta a vitézt. A szolga – bizonyítva a gyilkosságot – elhozta az ifjú nyakában talált medált. A medált kinyitva Kanta ereiben megfagyott a vér, hiszen édesanyját ismerte fel a képmáson és rájött, tulajdon öccse életét ontatta ki az erdőben. A szerelmes leány hamarosan követte a halálba kedvesét. Kanta, aki a történtek hatására jó útra tért, minden vagyonát szétosztotta a szegények között. A vár tövében végső nyugalomba helyezett szerelmespár sírhelyét élete végéig gondozta.
A vár építésének idejét homály fedi, de vélhetően a tatárjárás utáni időszakban, a 13. század második felében épült. Jelenleg erősen romos állapotú, ezért érdemes körültekintően megközelíteni. A falmaradványok között néhol hirtelen megnyíló üregek vezetnek a hajdani kővár alsóbb részeibe.
Természetjárók panteonja
FORRÁS: DR. OTTÓ ANITA
Bevallom, túravezetőm élvezetes előadását hallgatva szinte egy távoli fantáziavilágban éreztem magam, ahol a képzelet szülte legendás lények, szinte kézzel fogható közelségben elevenedtek meg lelki szemeim előtt. A hírhedt mecseki sárkányok búvóhelyeinek, vagy éppen Kanta várának felkeresését a mesék világában még otthonosan mozgó kicsik és a soha fel nem növő nagyok számára is szívből ajánlom.
Kommentáld!