Kanyargós műút vezet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzetet észak felől határoló Magyaregregy községhez. Az út mentén sorakozó lapulevelek egyhangúságát időnként zöldellő rétek szakítják meg.

Itt, az Egregyi-völgyben kanyargó patak két partján terült el egykor a híres-neves Mézes falu. Méhészek vitték hírét a kis településnek, akik a virágokban gazdag környező réteken legeltették méheiket. Emléküket őrzi a Mézes-rét, amelyet autónkkal lassan magunk mögött hagyva, bekanyarodtunk a nem kevésbé nevezetes Vár-völgybe.

Két vár állott egykor Magyaregregy közelében. Az egyiket Miklós-várnak, a másikat Máré-várnak nevezték. A legenda szerint Máré várának frissen házasodott ura a király hívó szavára hadba vonult. Otthon hagyott felesége magányosan várta férjét, ám ahogy teltek-múltak az évek, feladta a reményt, hogy valaha viszont láthassa hites urát. A szomszédos vár, Miklós-vár ura szemet vetett a fiatal asszonyra és egyre gyakoribbá váló látogatásai nyomán Máré-vár úrnője várandós lett, majd egy leánygyermeknek adott életet. Tovább múlt az idő, a kislány nővé érett, mikor egy napon váratlanul hazatért Máré-vár ura a hosszú csatározásból. Éktelen haragra gerjedt felesége hűtlenségének bizonyítékát látva és mérgében mind a két várat porig romboltatta. A romok alá veszett asszony utolsó erejével megátkozta tulajdon leányát. Az elátkozott leány addig nem szabadulhat az átoktól, míg egy arra járó férfi – bátorságáról tanúbizonyságot téve – meg nem töri azt. Különféle próbatételeken kell átesnie, majd végső jutalmául nem csak a leányt, de Máré-vár beomlott pincéjében elrejtett temérdek kincset is elnyeri.

Máré vára valamikor a tatárjárás utáni időszakban épülhetett. Építtetője nem ismert, első említése 1316-ból maradt ránk. Az 1500-as években pusztító tűzvész martalékául esett, jelenleg jól karbantartott állapotban van és látogatható is az egykori erősség.

A sárga kereszt, majd a zöld sáv turistajelzést követve kerestük fel Barna-kő sziklamonstrumát. Az utunkat nehezítette kissé, hogy az Egregyi-patakon is át kellett kelnünk. Szerencsénkre azonban a száraz időszak alacsony vízállást eredményezett, így könnyen átjutottunk. Nagyobb esőzések után azonban nem érdemes a patakátkeléssel próbálkozni, az Egregyi-patak gyakran még a műutat is elönti, így csak száraz időben javasolom a Barna-kő megközelítését a zöld sávon keresztül.
A hatalmas sziklatömbről kétféle monda is kering. A néphit szerint szellemek tanyája volt ez, akik éjjelente arany után kutattak a hegy gyomrába fúrt alagutakban. Hangos kopácsolásuk messzire elhallatszott, még a közeli faluban sem nyugodhattak az éktelen zajtól. Később betyárok találtak itt menedéket, akik folytatták a kincskeresést és az erre járó leányokat foglyul ejtve, nászukból népesült be Magyaregregy.
A másik monda szerint a 17. századi rácdúlás idején, az akkor még Sátor-kőnek nevezett sziklánál álltak lesben a falusiak, hogy köveket dobálva kergessék el az érkező fosztogatókat. A legenda szerint volt itt egy sátor-méretű barlang, ahol egy Hatos nevű betyár ütött tanyát.

Barna-kőt elhagyva Cigány-hegy felé mentünk tovább. A Szent Márton út jelzését követve ereszkedtünk le ismét a Vár-vögybe, a Pásztor-forrás és a Boszorkány-forrás által határolt rétre. Az aprócska réten átvágva égig érő fák között haladtunk a Vár-völgyi földtani tanösvény útvonalán. Az itt elhelyezett ismeretterjesztő táblákon megismerhetjük a völgy kőzettörténetét és geológiai fejlődésének főbb állomásait. A Várvölgyi-patak mentén haladva látványos sziklaképződmények kísértek utunkon. A térképet böngészve rátaláltam a Mária-kút közelében lévő Rikájóra, amely a legenda szerint boszorkányok gyülekezőhelye volt egykor. A környék seprűnyélen lovagoló vasorrú banyái minden szombat éjjel a Vár-völgy eme nyirkos, hideg szegletében találkoztak. Vérfagyasztó rikoltozásukat messzire vitte a szél. Nem is akadt emberfia, aki szombat éjjel a Vár-völgybe merészkedett volna.

Ha igazak a régi legendák, a közeli Magyaregregy lakóinak nem sok nyugalmas éjszaka adatott meg. Barlangokban kopácsoló szellemek, rikoltozó boszorkányok és egy elátkozott leány, aki megmentőjét várja. A Vár-völgy nemcsak természeti szépségeivel, de izgalmas mondavilágával is könnyen belopja magát minden ide látogató szívébe.