Napjainkban a Föld egyre több pontján kezdik megismerni. Ehető gyümölcse miatt elsősorban élelemként gondolunk rá, ám kifejezetten jótékony egészségügyi hatása is van.

A kenyérfafajok közel hetvenfős nemzetségének egyik tagja, a jákafa (Artocarpus heterophyllus) termése a fákon termő gyümölcsfélék legnagyobbja. Egyesek szerint India délnyugati őserdeiben őshonos, mások inkább Malajziából származtatják. Délkelet-Ázsia egyes országaiban és Dél-Amerika északi részén is többfelé termesztik.

Több tanulmány szerint egyes összetevői révén e gyümölcs antioxidáns hatású, székrekedésgátló, javítja az ideg- és izomfunkciókat. Bizonyos rákbetegségek ellenében is hatásosságát mutatták ki. Az International Journal of Biological Macromolecules oldalain jelent meg az az indiai és szaúd-arábiai kutatók írta tanulmány, amelyben rámutatnak, hogy az e gyümölcs héjából kinyert pektin felhasználásával készített bionanokompozit alkalmas csontpótlásra (2018. január).

Az indonéziai Gadja Mada Egyetem Fogorvosi Kara által kiadott szakfolyóiratban, a Majalah Kedokteran Gigi 2018. augusztusi számában is foglalkoznak a jákafával. A posztmenopauza életszakaszba lépett nők körében gyakori a csontritkulás, ami csonttömeg-csökkenéssel és a csontszövetek károsodásával jár – és ezek nagyobb eséllyel vezetnek csonttörésekhez. Erős csontokhoz kalcium kell. Ismeretes, az ösztrogén női hormon csökkenésének szerepe van a csontok szerkezetének gyengülésében. A számos növényfajban megtalálható fitoösztrogének bizonyítottan jótékonyak a csontritkulás ellenében (a szervezetben termelődő ösztrogén hatásfokánál kisebb mértékben, de mégis van kimutathatóan pozitív hatásuk). Fitoösztrogének az izoflavonok is. Mármost a jákafa gyümölcse is tartalmaz izoflavonokat. Ebből kiindulva kísérleteztek az egyetem szakemberei patkányokon, mert amint írják, e vegyületek átvehetik a szervezetben az ösztrogén szerepét. Eredményeikről közzétett tanulmányukban kifejtik, a gyümölcs magjainak kivonatával dúsított magas kalciumtartalmú tej valószínűleg segíthet a posztmenopauzális csontritkulás kezelésében. 28 nap után, a patkányok fogainak a gyökereit magába foglaló csontnyúlvány (a fogak csontos támasztéka az alsó és a felső állcsonton) mikroszkópos szövettani vizsgálatai során kimutatták a csontok rugalmasságában szerepet játszó kollagénszálak sűrűségét.

Tápláló, édes, egyedi zamatú termése nem csak frissen élvezhető (nyersen csak éretten ehető, éretlenül csak főzve). Az International Journal of Food Science 2019-ben közölte a Srí Lanka-i Sri Jayewardenepura Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Tanszék három kutatójának tanulmányát e gyümölcs táplálkozási és egészségügyi előnyeiről. Ebből kiderül: használható befőtt, lekvár, fagylalt, cukorka, sütemény és sós étel készítéséhez egyaránt. Konzervként is kapható. Magjai fogyaszthatók főzve, sütve. Léteznek keményebb és lágyabb húsú, ízeiben és színeiben is különféle fajtái.
Bármennyire szeretnék termesztői, hogy ez is mindennapos friss gyümölccsé váljon az egész világon, nem igazán kivitelezhető és kifizetődő az akár tíz kilogrammnál is nagyobb termése miatt, és mert érett húsa gyorsan romlásnak indul.

Jövőre nézve is maradnak a különféle modern feldolgozási módok, mint a fagyasztva szárítás, vákuumos sütés, kriogén fagyasztás. Magja magas keményítőtartalma hatékonyan kinyerhető, remek forrás lehet a jövő élelmiszer- és gyógyszeriparának. Fája remek bútoralapanyag. A tanulmány vezető szerzője, Sasini Ranashinge érdeklődésemre elmondta még, hogy „jákafa gyümölcsét azért érdemes fogyasztani, mert nem csak alapvető fontosságú, esszenciális tápanyagokat hordoz. Gazdag C-vitaminban és B-vitaminokban, ásványi anyagokban és aminosavakban. Magjai fehérjéket tartalmaznak. Bővelkedik fitokémiai anyagokban, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre. Ismert antibakteriális, gombaellenes, antidiabetikus vagyis vércukorcsökkentő, gyulladáscsökkentő hatása. A fa különféle részeit az ázsiai népi gyógyászatban régóta használják.” Beltartalmi értékein túlmenően Sasini Ranashinge figyelemre méltó helyi történeti részletekről is mesélt: „Srí Lanka legnagyobb részén e gyümölcs nagyon elterjedt a kertekben, de eközben azt látjuk, hogy sok gyümölcs, megfelelő felhasználás híján, egyszerűen a fák alatt végzi. Hogy őszinte legyek, hazánkban a legtöbb ember nem ismeri a jákafa értékét. Ipari szintű feldolgozása nálunk ritka, de azért mostanság már egyre nagyobb figyelmet szentelnek neki. Srí Lankán alapvető élelmiszer a rizs, amit mi szingaléz nyelven »bath«-nak nevezünk. Néha ezt a gyümölcsöt nálunk a »bath gasa«, rizsfa megnevezéssel illetik a megbecsülés jeleként, miután ez régen fontos része volt a Srí Lanka-iak étrendjének. A szegény emberek számára alapvető táplálék volt, akkor éltek vele, ha nem ették, ha nem engedhették meg maguknak a rizst. De ma a legtöbb ember, különösen a városiak nem szeretik fogyasztani, mert nehéz megpucolni és a húsát kinyerni.”