A német szövetségi kormány szeptember 4-én határozott arról az akciótervről, amelynek célja a rendkívüli gyorsasággal fogyatkozó rovarállomány védelme lesz, számolt be róla a Science. Egy 2017-es tanulmány során derült ki, hogy Németországban a rovarok mennyisége 75 százalékkal csökkent 30 év alatt, s ennek hatására került előtérbe a téma. A Stuttgarti Természettudományi Múzeum rovarász kutatója, Lars Krogmann kollégáival tavaly egy kilenc pontos ajánlást tett közzé arról, hogy milyen intézkedéseket lehetne tenni a még létező rovarok védelmében. A most hozott kormányzati döntés is tartalmazza ezen ajánlás számos pontját, például az olyan, rovarok számára fontos élőhelyek, mint a sövények vagy kaszálórétek védelmét. A kaszálók számos őshonos növénye és állatfaja eltűnik, ha azokat a mezőgazdálkodással foglalkozók a nagy hozam érdekében műtrágyázzák, és néhány hetente nyírják is. Hasonló problémát okoz a szántók közti mezsgyék és sövények művelésbe fogása.
A hagyományos kaszálórétek vadvirágai biztosítanak életfeltételeket számtalan rovarnak is.
FORRÁS: PIXABAY
A jövő hónapban életbe lépő törvény ezeket az élőhelyeket, valamint még a vidéki, félvad gyümölcsösöket, kőfalakat is védeni fogja, továbbá a döntés alapján a glifozát tartalmú gyomirtók használatát is 2023-ig be fogják szüntetni. Szigorítják a rovarirtók használatát, illetve az új irtószerek engedélyezését a korábbiaknál szigorúbb feltételekhez kötik. Lépéseket tesznek majd a rovarbarát világítástechnika felé is a fényszennyezés csökkentésével, és ismeretterjesztő programokat indítanak gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt a kertek, közösségi terek rovarbaráttá tételéről.
Az évi 100 millió eurós összeg negyedét fordítják tudományos kutatásokra és megfigyelésekre, tervben van egy, az egész országot átfogó rovarállomány-monitorozó program, amely egy nagyobb biodiverzitás program része lesz. A cél az, hogy a vészes rovarállomány-csökkenés mögötti okokat feltárják, mivel csak így van esély a folyamat megfordítására.
A szakemberhiány enyhítése céljából támogatni fogják az egyetemi oktatásban a taxonómusok képzését is, ezek a szakemberek képesek a rendkívüli tudásuk alapján az állatfajok pontos meghatározására, „s mára ők maguk is ritka, veszélyeztetett állatfajjá váltak” Krogmann szerint.
„Rendkívüli dolog, hogy a rovarok ilyen figyelmet kapnak” – reagált a programra Wolfgang Wägele, a bonni Leibniz Állati Biodiverzitás-kutató Intézet korábbi igazgatója. „Az akcióterv költségvetése voltaképpen magasabb is a 100 millió eurós összegnél, mivel a tervezett feladatok egy részét a Kutatási Minisztérium, egy 200 milliós biodiverzitás-figyelő programja részeként finanszírozza majd.”
A jogszabályváltozások a természetvédelmi törvényük részeként, a növényvédelmi, vízvédelmi törvényekkel összhangban készülnek el, országos és helyi szintű szabályozást egyaránt jelentenek, de a kitűzött célok végrehajtásában segítséget is nyújtanak majd.
A beporzásban a méheken túl számtalan más rovar is részt vesz, például a zengőlegyek. Sokuk lárvái ráadásul a levéltetveket pusztítják, ezzel további szolgáltatást nyújtanak nekünk.
FORRÁS: PIXABAY
Bár az átlagemberek leginkább a háziméhek pusztulása miatt aggódnak, a többi rovarfaj ugyanolyan fontos az élővilág megőrzésében, például a németországi vadméh-fajok 41 százaléka veszélyeztetett, vörös listás, és a jelenlétük biztosítja számos növényfaj fennmaradását is. Nem elég csak a szem előtt lévő közismert fajokat védeni, hanem komplexen az egész ökoszisztémára ki kell terjeszteni az intézkedéseket, hogy a kívánt pozitív hatást elérjék, rovarok nélkül pedig nincs működő ökoszisztéma.
A kutatások része lesz azonban a betegségeket terjesztő, és nem ritkán invazív rovarfajok vizsgálata is, e behurcolt fajok, mint pl. az ázsiai tigrisszúnyog elleni védekezést is ki kell dolgozni.
Kommentáld!