Az ausztrál bozóttüzektől szenvedő koalák végzetéről hamis hírek terjedtek, így összefoglaljuk, mi is az igazság.

Ausztráliában 2019-ben korán beköszöntött a bozóttűzszezon, s Sidney-től a Byron-öbölig házakat, erdőket, de még mocsarakat is felperzselt. Ezek után kerültek a címlapra Ausztrália leginkább ikonikus állatai, a koalák is, számolt be róla a nationalgeographic.com.

Megégett, haldokló koalák váltak a tűzvész pusztításának jelképeivé. „Tehetetlen kis állatkák” – mondta Christine Adams-Hosking, a Queensland-i Egyetem kutatója. „A madár elrepülhet, a kenguru elugrálhat, de a koala olyan lassú mozgású, hogy gyakorlatilag egy helyben áll.” E védtelen állatok helyzete nagy port kavart fel, ám ellentmondásos hírek is szárnyra kaptak. Egyetlen hétvége alatt keringeni kezdtek a hírek arról, hogy elveszítették az élőhelyük legnagyobb részét és funkcionálisan kihaltnak tekinthetőek. Ezek a mindenütt igen gyorsan megjelenő címszavak jól érzékeltették, hogy krízishelyzetben az álhírek milyen könnyen terjednek a közösségi médiában.

A koala a Természetvédelmi Világszövetség besorolása szerint sebezhető kategóriába tartozik, ez egy fokkal van a veszélyeztetett kategória alatt. A beszámolók szerint a mostani bozóttüzekben 350-1000 közti koala veszett oda Új-Dél-Walesben. A szakemberek szerint azonban még nem érkezett el a koalák végzete. Chris Johnson, a Tasmán Egyetem vadvédelemmel foglalkozó professzora szerint „Ennyire gyorsan nem halnak ki a koalák, bár a populációik csökkennek különféle, egymással összefüggő okok miatt, ám még messze vagyunk attól, hogy egyetlen esemény eltüntesse őket.”

Miért is szenvednek annyit idén a koalák a bozóttűztől?
Ha tűzről van szó, minden összeesküszik a koalák ellen. Az egyetlen védekezési lehetőségük, hogy magasabbra másznak az eukaliptuszfákon, ahol élnek, ám ez vajmi kevés védelmet jelent a tomboló tűzben. Bár az eukaliptusz maga igen jól alkalmazkodik a tűzvészekhez, rögtön a tűz után képes újra kihajtani. Átlagos tűz esetén a lángok nem érik el a magasabb ágakat, így a koalák megússzák, az azonban, hogy idén másképp alakult, azt jelezte, valami nincs rendben a bozóttűzzel sem – nyilatkozta David Bowman, a Tasmán Egyetem tudományközi tűz-kutatási központjának igazgatója. „A jelenlegi tűzvészek részint a klímaváltozás, részint az őslakos tűzkezelési praktikák eltűnése miatt ilyen hevesek.” Bowman attól tart, hogy január-február idejére sokkal rosszabbá válhat a helyzet, mivel folytatódik az aszály, és eközben a hőmérséklet is emelkedik.

Hány koala maradt még?
2016-ban készült becslés alapján 329 000 koala élt Ausztráliában, ez nagyjából azt jelenti, hogy a legutóbbi 3 generáció ideje alatt 24 százalékos csökkenést tapasztaltak. Nagyon nehéz megbecsülni a koalák létszámát, még akkor is, ha jó idők járnak, mivel Kelet-Ausztrália igen nagy területén húzódik az otthonuk, tartanak az embertől, és a fák magasba nyúló ágai közt töltik az idejüket. Míg egyes populációik helyileg kipusztulnak, mások nagyon is jól élnek. Veszélyeztető tényezők rájuk nézve a földterület-fejlesztés, a táplálék minőségének romlása (a magasabb szén-dioxid-szint mellett az eukaliptuszok levelének csökken a tápértéke), aszály, kutyatámadások, és a chlamydia-fertőzés. No és persze a bozóttűz. „Egyes helyszíneken könnyen előfordulhat, hogy nem fog helyreállni a koalapopuláció a tűzvész után, de még erről is korai lenne beszélni – mondta Adams-Hosking – csak éveken át tartó megfigyeléssel lehet ennek a végére járni.”

 

Valóban a koala élőhelyének 80 százalékát megtizedelték a bozóttüzek?
Nem, a koala élőhelye hatalmas, Ausztrália keleti partjai mentén húzódik végig, a mostani tüzek pedig Új-Dél-Wales és Queensland államokban pusztítottak, nagyjából 10 ezer négyzetkilométeren (más becslés szerint 25 ezer négyzetkilométeren), míg a koalák élőhelyéül szolgáló erdőségek mintegy egymillió négyzetkilométert foglalnak el. Grant Williamson tájökológus, a Tasmán Egyetem kutatója hozzátette, attól, hogy valahol bozóttűz volt, még nem semmisült meg az élőhely, és nem jelenti azt, hogy többé már nem élhetnek benne a koalák.

Valóban funkcionálisan kihaltak a koalák?
A funkcionális kihalás azt jelenti, hogy egy faj túl kevés egyedből áll, és már nem képes a következő generációit a szaporodásával megteremteni, vagy megszűnik az ökoszisztémában betöltött szerepe. Bár a bozóttűz valóban sok koalát elpusztított, ez nem elegendő ahhoz, hogy a természetvédelmi státusuk megváltozzon – mondta Diane Fisher, a Queenslandi Egyetem biológiaprofesszora. A sajtóban megjelent álhírek egy koalavédő csoport 2019-es, már a megjelenésekor is vitákat kiváltó kijelentésére alapozódtak. „Élőhelye egyes részein veszélyben van a helyzete, míg más részein semmi gond sincs vele” – mondta Fisher. Például Új-Dél-Wales északi részén, a bozóttüzekkel sújtott területeken valószínűleg katasztrofális volt a hatás, itt feltehetően a koalák harmada odaveszhetett. Más populációk viszont, például Victoria államban egyáltalán nem érintettek a tüzek.

Mi a következő lépés?
Adams-Hosking szerint a koalák helyzete már a bozóttüzek előtt sem volt rózsás. Bár maguk az állatok védettek, így például nem lehet őket vadászni, az élőhelyeikre nagyon is sérülékenyek, ezeknek csak elhanyagolhatóan kis része tartozik kijelölt védettség alá. A kutató úgy véli, hogy a kormányzatnak előtérbe kellene helyeznie a természetvédelmet a gazdasági érdekekkel szemben. Amíg ez a politikai akarat nem valósul meg, és Ausztráliában sincs ennek semmi jele, addig a koalák sorsa sem fordulhat jobbra.

Időközben a Sydney-től kb. 400 kilométerre lévő, a tűzvészekben leginkább érintett területhez tartozó Port Macquarie városának koalakórházában eddig legalább 22 koalát kezeltek. A szakértők azonban biztosak benne, hogy a terület védelme mellett fontos a koalák visszavadítása és új élőhelyre telepítése is. Ehhez megfelelő programra van szükség, amelyet alkalmazhatnak. Bowman azt mondta: „Ha meg akarjuk tartani a koalákat, itt az idő, hogy gondoskodjunk róluk. Lépnünk kell az érdekükben!”