Természet: TERMÉSZET - Nemsokára újra itt a daruvonulás

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17352 db
  • Videók - 6884 db
  • Blogbejegyzések - 16351 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Természet

Nemsokára újra itt a daruvonulás

 

 

Ezek a fenséges madarak tavasz elején sietősebben repülnek, mint ősszel, de a több ezres rajokban húzó darvak így is a magyar puszta lebilincselő látványosságát produkálják.

Fotó: Kőműves Kata

 

Mintha csak tegnap lett volna, amikor a telelőhelyük felé vonuló darvak (Grus grus) érkezéséről számoltunk be, és máris közeleg az idő, amikor újra e gyönyörű madarak krúgatásától lesz hangos az égbolt.

 

Az idő enyhülésével már február utolsó hetében megkezdődhet a tavaszi vonulás, ám keményebb, hosszúra nyúlt telek után nemritkán egészen március végéig halogatják az indulást a madarak. A

 

kutatók jelzései szerint a darvak már szedelőzködnek a telelőhelyeiken, így várhatóan egy-két héten belül a magyar puszta felett is megjelenhetnek.


Európában két jellemző útvonalat követnek az ősszel a telelőhelyükre, tavasszal pedig a költőhelyükre vonuló darvak: egy részük az Ibériai-félszigeten, a többi Észak-Afrikában – jellemzően a Földközi-tenger afrikai partvidékén és Etiópiában – tölti a telet.

 

A hazánkon átvonuló darvak Finnországban, a balti állomokban és Oroszország észak-nyugati területén költenek. A Svédországban fészkelő madarak vonulási útvonala Lengyelországon, Németországon és Franciaországon át vezet Spanyolországból. 


A tavaszi vonulás jócskán eltér attól a csodás látványosságtól, ami októberben, novemberben ezreket vonz a Hortobágyra. „Ősszel a szülőmadarak és a fiókák még szoros családi kötelékben vonulnak a telelőhelyek felé. Több család alkot egy kisebb csoportot, majd összeállnak nagyobb csapatokba, és együtt vonulnak déli irányba. Ennek sebessége függ az időjárástól.

 

Gyakran megfigyelhető, hogy addig, amíg rossz az idő, a csapatok elidőznek egy-egy helyen, és csak akkor hagyják el a biztonságot nyújtó környéket, ha optimális az időjárás” – tudjuk meg a szakértőtől, Szilágyi Attilától.

 

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) munkatársa szerint ennek az lehet az oka – a tapasztalati adatok legalábbis erre utalnak –, hogy az idősebb madarak így óvják a néhány hónappal azelőtt világra jött fiatalokat, hisz számukra még megterhelő lenne a zord időben folytatni az utat. Ha találnak egy jobb és nyugodtabb táplálkozóhelyet, ott akár hetekig elvannak, és csak a táplálékforrások kimerülése, illetve az időjárás változása készteti őket a továbbvonulásra.


 

Az egyik legjelentősebb svédországi költőhelyen, a Hornborgasjön melletti tavaknál nyaranta több tízezer daru neveli fel a fiókáit.


Tél végére a szülő-fióka családi kötelék már felbomlik. Ilyenkor az ivarérett, öreg madarak indulnak vissza a költőhelyük felé, mégpedig a lehető legkisebb energiafelhasználással. „Ennek módja, hogy a tavasszal gyakran jelentkező, felfelé szálló légáramlatok (a termikek) emelő hatását kihasználva, több ezer méteres magasságba emelkednek és vitorláznak észak-északkelet felé.

 

A másik trükkjük, hogy a déli-délnyugati szél toló hatását kihasználva minimalizálják az energiafelhasználást. A gyakorlatban ezt a két módszert váltogatják, kombinálják a madarak” – magyarázza Szilágyi Attila, hogy miért nem olyan látványos a tavaszi daruvonulás.

Ilyenkor, tavasszal Magyarország, s így a Hortobágy felett is csak áthúznak a darvak. Általában csak akkor szállnak le, ha időjárási körülmények rákényszerítik őket.


„A szülői, szaporodási ösztönt kiváltó hormonok ilyenkor valósággal ’tombolnak’ a vérükben. A természet parancsának hatására igyekeznek a költőhelyeikre, hogy el tudják foglalni a legjobb fészkelő helyet, és megkezdődjön a párválasztás, illetve a párosodás rituáléja.
A fiatal, még nem ivarérett példányok azonban ilyenkor még ’ráérősebbek’, egy-egy nyugalmas, táplálékban gazdag területen napokat, sőt heteket is töltenek” –

 

mondja a HNP szakembere.


Írta: Horváth Árpád, videó: Kőműves Kata

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ács Ferencné üzente 6 éve

Köszönöm. Nagyon érdekes volt.Gabriella

Válasz

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

KETTŐSFRONT, AMI KÉT NAPIG FELETTÜNK LESZ! ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) Nadányi Zoltán: AZ ŐSZT SZERETEM képhez:

Nadanyi_zoltan_az_oszt_szeretem-002_2109605_6776_s

Az őszt szeretem, amikor a lomha, Nagy ködök ülnek ...

Rádiné Zsuzsa 14 órája új képet töltött fel:

Nadanyi_zoltan_az_oszt_szeretem-002_2109605_6776_s

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

November 20-a a gyermekek jogainak világnapja 1959. ...

Miclausné Király Erzsébet írta 19 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Ady Endre: Rossz szonett Jolán- napra Hideg lelkét hogy ...

Miclausné Király Erzsébet 20 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: RAGYA KETTŐ

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Ha túl sok fájdalom és öröm ér egyszerre, és ebbe ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu