Egy nemzetközi kutatócsoport, az Okinavai Tudományos- és Műszaki Intézet irányításával írta le a tízkarú polipok közé tartozó, eddig ismeretlen fajt, amelyet a Rjúkjú-szigetek gazdag biodiverzitású tengeri régiójában fedeztek fel, és az Euprymna brenneri nevet adták neki. Az állatka névadója a 2002-ben orvosi Nobel-díjat elnyert, és idén tavasszal elhunyt Dr. Sydney Brenner genetikus volt, ő az okinavai intézet alapító elnöke volt korábban.
A Sepiolinae alcsaládba tartozó polip voltaképp tintahal-féle, azonban a család tagjainak nincs szépiacsontjuk, mindannyian néhány centisek csupán, és könnyen lehet őket laborban is tartani, számos fajuk jól ismert és alaposan tanulmányozott. Az apró polip a természetben a sekély, partok közeli vizek lakója, a tengerfenéken tölti ideje jó részét, és rokonaihoz hasonlóan nagyon könnyen beleolvad a környezetébe, ugyanis képes változtatni a színét, néhány faj biolumineszcens baktériumokkal él szimbiózisban, s így világítani is képes. E polipok fajait igen nehéz egymástól megkülönböztetni, többek közt emiatt is szerették volna a kutatók leírni a Rjúkjú-szigetek környékén élő fajokat, és pontosan felmérni, majd összevetni a leírásaikat az Indiai- és Csendes-óceán területén élő más fajokéval.
Az aprócska polip petéje (a), frissen kikelt egyedei (b és c), valamint két kifejlett egyed (d, e)
Dr. Daniel Rokhsar, az Okinavai Tudományos- és Műszaki Intézet kutatója 3 polipfajt vizsgált meg, s ezekből kettőt csupán molekuláris genetikai adatok szerint lehet megkülönböztetni, ám a harmadik faj a küllemében is eltért a többi, itt élő fajtól. Ez utóbbiról hamarosan kiderült, hogy a tudományra új fajról van szó, az állatka teste (a polipkarok nélkül) mindössze 8-22 milliméteres. Az átlag 2 méteres mélységű parti vizekben bukkantak rá, korallok és sziklák között, a petéit viszont mélyebb, 8-18m vízbe rakja a sziklák közé.
Az új fajt a genetikai adatain túl a karjain elhelyezkedő tapadókorongjai is megkülönböztetik a rokon fajoktól. Az állat gesztenyebarna és bíborvörös foltokkal rendelkezik, a fején, főként a szemei körül irizáló régiók is találhatóak. Petéi 3-4mm átmérőjűek, és általában száz darabnál is többet tartalmazó csoportokban rakja le ezeket a nőstény, a frissen kikelt kispolip mindössze 2mm. Az új fajról a Nature Communications Biology folyóiratban számoltak be a kutatók.
Kommentáld!