Ha egy halászhajó szeretné eltitkolni, hogy hol és mennyi ideig tartózkodik, akkor kikapcsolja a helyzetjelzőjét – ez ugyan az egyes országok kizárólagos gazdasági övezeteiben illegális, ám célravezető, ha titokban szeretnék tartani a halászzsákmányt, és az Indiai-óceánon a hajók jelentős hányada él is e módszerrel. Van ugyan műholdas követési lehetőség, ám ez egyrészt igen költséges, másrészt a kisebb hajók könnyen kicsusszannak a felügyelet alól. Épp ezért egy francia, angol és új-zélandi kutatókból álló csoport egészen újszerű ötlettel állt elő, az akciójuk az Óceáni őrjárat (Ocean Sentinel) nevet kapta, számolt be róla a New Scientist.
169 vándoralbatroszt (Diomedea exulans) és Amszterdam-szigeti albatroszt (Diomedea amsterdamensis) szereltek fel miniatűr radarjel-érzékelőkkel, mivel e madarak hatalmas távolságokat repülnek a tenger felett, és kimondottan vonzódnak a halászhajókhoz az esetleges potya eleség miatt. A halászhajók mind biztonsági, mind halászati célra használnak radarokat, s a madarakra szerelt, e célra kifejlesztett érzékelők e radarjeleket már 30 km távolságból veszik. Amikor a madár egy radart használó hajó 30 kilométeres közelségébe ér és az érzékelő fogja a hajó radarjelét, az adott madár a hajó pozíciójáról egy rövid üzenetet küld.
Amszterdam-szigeti albatrosz
FORRÁS: WIKIPEDIA
A madarak kétféle eszközt viseltek, egyik 5,5 a másik 6,6 dekás volt, az érzékelőn és rádión túl egy újratölthető akkumulátort és egy kis napelemet (a töltéshez) is magában foglalt. A 6,5-13 kilogrammos madaraknak ez a kis teher nem jelent problémát, és a 169 felszerelt madár számtalan, helyzetjelző nélkül hajózó járművet fülelt le sikeresen. Az Indiai-óceán körüli országok kizárólagos gazdasági övezeteiben 25,8 százalék, a nemzetközi vizeken (ahol nem kötelező a jeladót bekapcsolni, de a halászati tevékenységet kötelező bejelenteni) a hajók 36,9 százaléka közlekedett jeladó nélkül, s a tapasztalatok szerint ez igen sok esetben az illegális halászat jele.
A madarak 2018 december és 2019 júniusa között 353 illegális halászhajót füleltek le, a kutatók a sikeres akcióról az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, PNAS-ben számoltak be. Kiderült az adatelemzésekből, hogy a madaraknak csak egy része került kellően közel az adott térségben járó hajókhoz, és az is világossá vált, hogy a tapasztaltabb, idősebb madarak mertek közelebb repülni. A két madárfaj közt is volt különbség, a vándoralbatroszok voltak a bátrabbak, ők a felfedezett halászhajókra rendszeresen le is szálltak. Egyértelműen kiderült, hogy a madarak különbséget tesznek a hajótípusok közt is, míg egy-egy, útjukat keresztező szállítóhajót csak maximum 1-2 órán át követi az albatrosz, a halászhajókat hosszú ideig, sok-sok órán át.
Henri Weimerskirch, a francia CNRS kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy az akció sikeréből kiderült, hogy mennyire olcsó és jól működő megfigyelési rendszert lehet kialakítani, ami kiválóan kiegészíti a műholdas megfigyeléseket. Mivel valós idejű adatokat közvetítenek a madarak, a segítségüket a haditengerészet is igénybe veheti az illegális halászhajók elleni akciókhoz.
A madarak biztonságát is figyelembe kell venni ahhoz, hogy egy ilyen rendszert üzemeltetni lehessen, s ehhez a két madárfaj merészsége közti különbség remek információt is nyújt. Az albatroszok nagy segítséget adhatnak a jövőben a más tengeri állatfajok védelmét jelentő intézkedésekhez.
Kommentáld!