A Szent György-hegyi jégbarlang hűvösét
télen-nyáron messziről érezni a Balaton-felvidéken. Az üreget
Sárkány-barlangnak is nevezik, mert a néphit szerint egykor sárkány
lakta, mellyel maga Szent György végzett.
Bazalttömbök a jégbarlangnál
A jégbarlang a Szent György-hegyet körbejáró tanösvény második
állomásaként látogatható, a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok
törmeléktömbjei között megrekedt, alig tíz méter mély üreget,
kialakulása miatt a szaknyelv inkább álbarlangként említi. Az
alapkőzetnek támaszkodó lejtőtörmelék a hegyoldalon magasra felnyúlik.
A tanösvény kaptatója a hegy csúcsa felé.
A szűk labirintus téli lehűlt levegőjét a nyári meleg sem tudja
kiszorítani, de az állandó nedves környezet párolgása is hőt von el
környezetétől, így a legmelegebb napokon is hűtőszekrényként viselkedik.
A Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetségének elnöke szerint „a
törmelékben kialakult hézagrendszerben a külső-belső
hőmérsékletkülönbségnek megfelelő gravitációs áramlás alakul ki.
Télen a
törmelékhegy felső részén meleg levegő hagyja el az üregeket, amelynek
helyére alul hideg párás levegő áramlik. Ennek eredményeként a téli
időszakban a törmelék között nagy mennyiségű jég halmozódik fel. Nyáron
az áramlás iránya megfordul, így a törmelék alsó részén hideg levegő
folyik ki.” A környék lakói a helyet különleges klímájáról nevezik
jég-barlangnak, ám Schäfer István Zsolt kiemelte:
„Elnevezésétől
eltérően ez nem jég-, hanem jegesbarlang, hiszen felépítő kőzete a
hegyet alkotó bazalt.”
Bazaltorgonák
A STYX Barlangkutató Csoport 1997-és 2001 között feltáró munkát
végzett itt, hogy megtudják, mekkora mélyedés található a bazalttömbök
alatt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tájékoztatója szerint a
felszíni bazaltomladékban egy kétszer két méteres alapterületű aknát
mélyítettek, majd a tömbök kiemelése, elszállítása után sikerült
bejutniuk.
A feltárás végére az üreg hossza elérte a 32 métert, mélysége
pedig a 10 métert. Hazai bazaltbarlangjaink méretében ez igen előkelő.
Már a huszadik század elején, jóval a feltárás előtt Cholnoky Jenő
földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is utalt rá:
„érdemes
alaposabban tanulmányozni, s esetleg feltárni, mert a jégbarlang a mi
égövünkön igen ritka dolog, s nagyon érdemes arra, hogy világhírt
szerezzünk neki"
.
Bár az üreg szája ma újra sziklákkal van tele, így
belseje nem megközelíthető, a helyszíni fagyot bárki érzékelheti, hiszen
már bejáratának környezetében is nulla Celsius-fok uralkodik egész
évben, sőt itt-ott jégképződmények is láthatók.
Írta és fényképezte: Mozer Mária
Kommentáld!