Százmillió évvel ezelőtt, a krétakor közepén
robbanásszerű növekedésnek indultak a virágosnövény-fajok, ami a
táplálékforrás bővülésével előidézhette volna az ősemlősök hasonló
evolúciós fejlődését is.
Fotó: dreamstime
Egy új kutatás szerint épp ellenkező folyamat zajlott le: a korai
emlősök faji sokfélesége meglepő módon zsugorodott abban az időszakban. A
brit tudományos akadémia biológiai szaklapjában ismertetett álláspont
az utóbbi harminc évben összegyűjtött emlősfosszíliák elemzésén alapul.
Növénykövületekből már korábban is tudott volt, hogy sokféle
zárvatermő létezett a 146 millió évvel ezelőtt kezdődött és 65 millió
évvel ezelőtt lezárult krétaidőszak közepén.
A tudósok ésszerűnek
vélték, hogy hasonló ugrás következett be a korai emlősök fejlődésében
is, hiszen a megjelenő növényfajok és a nyomukban elterjedő rovarok
elméletileg új, a korábbinál bőségesebb táplálékforrást és természetes
élőhelyet kínáltak nekik. Ezzel szemben a kutatók azt találták, hogy az
emlősök sokféleségében rendhagyó mértékű visszaesés következett be.
"Csak a krétakor végén, közel a dinoszauruszok kipusztulásának
idejéhez, tapasztalhatjuk az emlősök változatosságának újbóli felfutását
és az első, tisztán növényevő emlősök felbukkanását" - magyarázta a
kutatók egyike, David Grossnickle a Chicago Egyetem doktorandusz
hallgatója.
A maga nemében egyedülálló, az emlősök alaktani,
rendszertani evolúcióját és táplálkozási szokásait egyaránt nyomon
követő paleontológiai tanulmány szerint az emlősök közül elsősorban a
kistermetű, rovarevő állatfajok maradtak fenn.
Forrás: MTI
Kommentáld!