Dunai tokhal                                                                                                                                             Fotó: WWF

A WWF és a TRAFFIC (a veszélyeztetett fajok kereskedelemét felügyelő szervezet) azonnali beavatkozást sürget, ugyanis a halak túlélését veszélyezteti az illegális halászat és a kaviárkereskedelem.

A fenti két természetvédő szervezet kutatást végzett Romániában és Bulgáriában. Kaviár kereskedőkkel és halászokkal készített interjúk, valamint boltok, éttermek, piacok, utcai árusok termékeiből és tokhal farmokról vett, majd vizsgált DNS-minták bizonyítják, hogy továbbra is folyik az illegális tokhal- és kaviárkereskedelem a két országban. A szakemberek a minták között a súlyosan veszélyeztetett és kihalás szélén álló tokhalfaj, a viza DNS-ét is megtalálták.

A tokhal kaviárja (mindig fekete) az egyik legdrágább termék, amit vadon élő fajokból állítanak elő. A tokhalak közül a viza ikrája a legnagyobb szemű, és így általában ennek a kaviárját tekintik a legértékesebbnek.

Az orvhalászok a Fekete-tenger és a Duna mentén is halásznak annak ellenére, hogy Romániában 2006, Bulgáriában 2011 óta szigorúan tilos a vadon élő tokhalak halászata és kereskedelme. Az illegálisan halászók a jelentősebb zsákmány érdekében olyan professzionális felszerelésekkel dolgoznak, mint a hanglokátorok, GPS nyomkövető rendszerek vagy a „carmaci”-nak nevezett speciális horog.

„Az Európai Unióban már csak Romániában és Bulgáriában él számottevő tokhal populáció. A főként kaviárjukért folytatott illegális halászat közvetlen veszélyt jelent számukra. Ha a két ország kormánya nem fékezi meg az illegális halászatot, ezek az állatok halálra vannak ítélve.” – vázolta a helyzet súlyosságát Jutta Jahrl, a WWF munkatársa.

Fotó: Amelie Knapp

A tenyésztett kaviár kereskedelme akkor engedélyezett, ha a kaviár tégelyén megtalálható a CITES (The Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora), a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény előírásainak megfelelő speciális címke és kód, melyek a termékek legális eredetét bizonyítják.

A kutatás során, halkereskedésekben és utcai árusoknál vásárolt termékek közül nyolc nem felelt meg ezen előírásoknak.

„A WWF számára 2011-ben készített TRAFFIC-tanulmány szerint a bolgár és román illegális kaviártermékek rendszeresen feltűnnek az EU más tagországaiban is. Bulgáriának és Romániának jóval hatékonyabban kell végrehajtania a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó EU-s szabályozást és a CITES kaviárcímkézési rendelkezéseit. Két évvel ezelőtt már felhívtuk a két ország figyelmét a probléma súlyosságára, de azóta sem történt változás. Szigorúbb belföldi és határmenti ellenőrzésekre, valamint az érintett országok közötti együttműködés erősítésére van szükség” – hangsúlyozta Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC munkatársa.

Tokhalak valaha a Duna magyar szakaszán is éltek, ezt tükrözi például a Vizafogó városrész neve Budapesten. Ezek a halak egyrészt a túlhalászat miatt, másrészt a Románia és Szerbia határán üzemelő Vaskapu vízerőmű miatt tűntek el a hazai vizekből. A Vaskapu két erőműve ugyanis olyan fizikai akadályt jelent, melyek áthatolhatatlanok a Fekete-tenger felől úszó vándorló halak számára. 

Manapság már csak a dunai tokhalak legkisebb faja, a kecsege él nagyobb mennyiségben Magyarország folyóiban. Ez a faj - szemben a legtöbb tokfélével - egy életszakaszát sem tölti tengerben, ezért a Duna hosszanti átjárhatóságának hiánya nem akadályozza fennmaradását. Állományát a hazai vizekben visszatelepítéssel is biztosítják, amire azért van szükség, mert a kecsege több madár, például a kárókatona táplálékforrása.

Forrás: WWF