2019 tavaszán összesen 21 ember halt meg a Csomolungmán 8 ezer méteres magasság felett – írja a National Geographic. Egyes elképzelések szerint a szokatlanul magas szám hátterében az áll, hogy idén a hegy különösen zsúfolt volt.
Elia Saikaly természetfilmes és hegymászó maga is járt a Csomolungmán, és példátlan tömeget és fejetlenséget tapasztalt. „Holttestek az út mentén és a négyes tábor sátraiban” – írta egy bejegyzésben. Mások ugyanakkor nem látták ilyen súlyosnak a helyzetet, Dirk Collins, a National Geographic Societynek dolgozó filmes szerint sorok ugyan voltak, de ez nem okozott valódi gondot.
Ben Jones, az Alpine Ascents International munkatársa szerint a zsúfoltság valójában a probléma következménye, és nem okozója. Sokan nem megfelelő oxigénszint mellett vágnak neki a csúcsnak, mászás közben kifáradnak, ilyenkor pedig nem hajlandóak félreállni. Mások olyan területeken is használják a segítőköteleket, ahol semmi szükség rájuk, ezzel tovább lassítva a mászást. A rossz döntések miatt aztán sorok alakulnak ki.
FORRÁS: @NIMSDAI PROJECT POSSIBLE
A helyzetet tovább rontotta, hogy 2019 májusában az időjárás miatt szokatlanul kevés lehetőség volt a mászásra, ezért kifejezetten sok ember próbálkozott egyszerre a csúcstámadással.
Hivatalos számok ugyan még nincsenek, de a szakértők szerint ebben az idényben történhetett a legtöbb sikeres csúcstámadás. Nepálban rekordszámú engedélyt adtak ki, és Tibet felől is sokan érkezhettek. Kína a tömeget az engedélyek korlátozásával próbálta visszatartani.
Jones szerint a gond az, hogy a sok érdeklődő miatt a túracégek egyre kevesebb tapasztalt szakembert tudnak biztosítani kísérőnek. Végül ez vezet oda, hogy sok mászócsapat rossz döntést hoz csúcstámadás közben.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy a tömeg közvetlen okozója-e a haláleseteknek. Az ugyanakkor biztos, hogy a lassan haladó sorok növelik a mászási időt, ez pedig a kockázat emelkedésével is jár.
Kommentáld!