A Japán Nemzeti Természettudományi Múzeum és a Hokkaidói Egyetem közös sajtóközleményben adott hírt az új faj felfedezéséről. A fajt a hokkaidói halászok már régóta külön névvel (kurocucsikudzsira – fekete óriáscsőröscet) emlegették, azonban csak most sikerült a faji szintű azonosítása, s rokonaitól elkülönítése.
A Berardius nem eddig ismert két faja (a négyfogú- és az óriáscsőröscet) után ez a harmadik faj, a Berardius minimus nevet kapta. Küllemében az óriáscsőröscettől mind testarányaiban, mind méretében, mind pedig színében eltér, szinte teljesen fekete, csak a „csőre” táján világosabb az új faj. A cet 6,3-6,9 m hosszúra nő (az eddig azonosított példányaiból kiindulva legalábbis), a „csőre” rövidebb a rokonaiénál, s a bőrét kevesebb sávos sebhely tarkítja. E sebhelyeket a többi csőröscet esetében a fajon belüli harcok eredményének vélik, de cápaharapások gyógyult, kerek nyomait is szép számban viselik. A harapásnyomokat világítócápa ejtette, ez az alig fél méteres cápaféle táplálkozásában arra szakosodott, hogy nagyobb állatok testéből falatokat harapjon ki.
Az állat azonosítására partra vetett tetemek alapján volt lehetőség, ezek vizsgálata, DNS-elemzése során vált világossá, hogy eddig nem ismert fajba tartoznak az állatok. A vizsgált, elpusztultan talált hat példány az Ohotszki-tenger japán partjai mentén vetődött a fövenyre, élő állatot a vizsgálatokhoz nem használtak. A tetemek kifejlett hímekhez tartoztak, illetve egy újszülött nőstény volt köztük.
Takasi F. Macuisi, a Hokkaidói Egyetem professzora elmondta, hogy nagyon keveset tudunk még ezekről a cetekről, nem ismert az sem, hogy a kifejlett nőstények hogy néznek ki, nem világos, hogy pontosan mekkora is az elterjedési területük. Mivel a csőröscetek kimondottan a mélyebb vizek vadászai, ezért nem túl gyakran kerülnek szem elé.
A felfedezésről a vizsgálatokat végző japán-amerikai kutatócsoport a Scientific Reports folyóiratban számolt be.
Kommentáld!