Új rágcsálófajt fedeztek fel Indonéziában. Durva, sörteszerű szőrzet borítja, farka hegye fehér.

A tüskés Boki Mekot patkányt a Maluku-szigetvilágban, a Halmahera-sziget hegyi erdőségeiben fedezték fel. Alfred Russel Wallace eme szigetekről írta meg evolúciós elméletét felvázoló leveleit Charles Darwinnak. A régió igen gazdag biodiverzitást mutat, ám vadvilágát az erdőirtás és a bányászat fenyegeti. A kutatók abban reménykednek, hogy az új emlős a régió alaposabb feltérképezésére és védelmének kiépítésére ösztönzi a megfelelő intézményeket.

Az eredményeket a Linné Társaság Zoological Journal folyóiratában részletezték.

Az új patkányfajt a Halmahera félreeső, hegyvidékes régiójában találta meg a Koppenhágai Egyetem és az indonéziai Zoologicum Bogoriense Múzeum csapata. Csalival – pörkölt kókuszdióval és mogyoróvajjal - ellátott csapdákat helyeztek ki fatörzsekre és üregek szájához. A csapdába esett állatok között találták meg a korábban ismeretlen rágcsálót, melynek hátát sörteszerű, barnásszürke bunda borítja, míg hasán a szőr fehéres-szürkés árnyalatú.

DNS-ének és fizikai jellegzetességeinek – koponyájának és fogainak – elemzésével meghatározták, hogy nemcsak új fajról, hanem teljesen új nemről van szó. Halmaheramys bokimekotnak nevezték el a közelben elterülő Boki Mekot hegyvidéki terület után, amelyet a bányászat és erdőirtás fenyeget.

Maluku-szigetvilág, Tidore-sziget (Fotó: AFP)

Pierre-Henri Fabre, a kutatás vezetője szerint az új rágcsáló rávilágít a régió ismeretlen biodiverzitásának gazdagságára és védelmének fontosságára. Az új patkányfajnak eddig csak hat egyedét fogták be: három kifejlett hímet és három nőstényt. Viselkedésükről egyelőre keveset tudni, ám a kutatók úgy vélik, az állatkák mindenevők, mivel gyomrukban növényi és rovarmaradványokat is találtak.

Kristofer Helgen, a vizsgálat társszerzője kihangsúlyozta, az eredmény tanúsítja, milyen gazdag élővilág vár még felfedezésre, különösen az indonéz szigetvilágban. Helgen ama kutatásokban is részt vett, melyek során nemrégiben felfedeztek egy nagy testű patkányfajt Pápua-Új-Guinea egyik vulkáni kráterében, illetve egy új ragadozó emlősfajt Kolumbiában.

„Indonéziában valószínűleg jóval több felfedezetlen faj található, mint bármely másik országban. Az ökológiai veszélyek miatt egyre sürgetőbb lenne eme fajok felkutatása és dokumentálása” – mondta.

Az új rágcsáló adatokat szolgáltat arról is, hogyan fejlődtek és terjedtek szét az emlősök a Maluku-szigetvilágban, melyet az evolúciós elmélet egyik szülőhelyének tartanak. 1858-ban Sir Alfred Russel Wallace brit természettudós innen írt Charles Darwinnak, leveleiben körvonalazva az új fajok fejlődéséről alkotott nézeteit. A levelezés végül a természetes szelekció elméletének közös publikálásához vezetett.

Wallace-t lenyűgözte a Maluku-szigetvilág – átmeneti zóna Ázsia és Ausztrálázsia között - rendkívül változatos állat- és rovarvilága.

Emellett egyértelmű elkülönülést fedezett fel Nyugat- és Kelet-Indonézia fajai között. Ez a felfedezés vezetett a Wallace-vonal néven ismert, képzeletbeli zoológiai határvonal megfogalmazásához.

Az új rágcsáló felfedezése valójában alá is támasztja Wallace eredeti rajzát eme képzeletbeli vonalról – mondják a kutatók. A sziget faunájának ugyanis nagy része keleti, ausztrálázsiai jellegzetességeket hordoz. Ám a H. bokimekot eltér tőlük: DNS-e azt jelzi, hogy nyugatról, Ázsiából érkezett először a Halmaherára.