Ám most nem arról gyömbérről szólnék, aminek
girbegurba alakot öltő aromás gyöktörzsét, azaz rizómáját fűszerkért
használjuk, mit az ókori rómaiak zingibernek hívtak, és hivatalos
rendszertani neve a Zingiber officinalis is született. Ezúttal egy
másmilyen, spirális gyömbérről van szó.
Az új fajra egy part menti, nedves fehér homokos vidék talajszintjén,
a trópusi esőerdei lombkorona árnyékában bukkantak rá a gaboni Loango
Nemzeti Parkban (Parc nacional de Loango) – innen tudományos neve:
Costus loangensis.
A pompás sárga szirmait novemberben bontó növény a
Costus nemzetségbe tartozik (régebbi rendszerezésekben a gyömbérfélék
családját további két alcsaládra osztották: Zingiberoideae, Costoideae;
utóbbi Costaceae néven ma külön családot alkot).
Az új, Costus loangensis növényfaj fotózzása, az élőhelyén.
A nemzeti parkban, az Iguéla-lagúna közelében lévő, nagyjából a
tengerszint magasságában az egyetlen ismert populációja a spirális
gyömbérfajnak. Morfológiai mutatóit illetően minden más, Afrikában honos
Costustól eltér. Habár az igaz, hogy virágzó alakjában a szavannán élő
Costus spectabilis fajhoz viszonyítva felfedezhetők hasonlóságok.
A
mintegy félméteres növény 6–7 sötét olajzöld levelet „visel”, amik úgy
mint a törzse apró szőrszálakkal borítottak. Termetes, 11–12
milliméteres sárga virágkelyheiből 3–5 nyílik egy növényen. Termése,
magjai egyelőre nem ismertek, ahogy népi neve sem. Úgy tűnik, a helyiek
rá se hederítnek, semmire nem használják.
A Costus loangensis pompás sárga virágának tartósított példánya.
A tanulmány vezető szerzőjét megkértem, meséljen e növényekről. A
spirális gyömbérek szakavatott ismerője Chelsea D. Specht (Kalifornia,
Berkeley Egyetem, Növényi és Mikrobiális Biológia és Integratív Biológia
Tanszék; Jepson Herbárium) elmagyarázta, hogy: „Afrika a Costus fajok
ősi régiójának számít. Végül valamiképpen az egyik afrikai növény
átlebegett, átúszott Közép-és Dél-Amerikába, majd a madarak és a méhek
hozzásegítették az elterejdéshez.” Végül hozzáfűzte még: „Az afrikai
ősök tanulmányozása olyan, mintha a múltban keresgélnénk azért, hogy
megtaláljuk a nyomokat, hogy mily módon ment végbe e növények
szétterjedése, fejlődése és változatossá válásuk.”
A terepmunkában sokan segítették a kutatókat, többek közt a National
Geographic Társaság Kutatási és Felfedezési Bizottsága is a támogatók
között volt.
Írta: Csibrányi Zoltán
Fényképezte: C.D.Specht, H. Maas van de Kamer, P.J.M Maas
Kommentáld!