Egy nemzetközi kutatócsapat olyan globális térképeket készített, amelyek ábrázolják, milyen gyorsan és milyen irányban tolódik el a lokális éghajlat, ami egyszerűbb módszert kínál a klímaváltozások és a biodiverzitásra gyakorolt valószínű hatásaik nyomon követésére.

  A Nature-ben megjelent tanulmány szerint, ahogy a klímaváltozás a következő évszázadban egyre hangsúlyosabb lesz, a flórának és faunának adaptálódnia vagy költöznie kell, hogy követni tudja a neki ideális klímát. 

Elvira Poloczanska, az ausztrál CSIRO kutatója szerint a térképek azokat a területeket mutatják be, ahol a növényeknek és állatoknak valószínűleg új élőhelyet kell keresniük, ezért létfontosságú információt nyújtanak arról, hova kellene fókuszálni a természetvédelmi erőfeszítéseket.

A tanulmány ötvenévnyi (1960-2009) tengerfelszíni és szárazföldi hőmérsékleti adatot vetett össze, emellett megvizsgált a tengeri környezetre kivetített két jövőbeli forgatókönyvet is (a szokásos körülményekkel, illetve 1,75 fokos hőmérséklet-emelkedéssel). A térképek megvilágítják ama területeket, ahol hőmérsékleti változások várhatóak és ahol a ma jellemző környezet eltűnhet.

Kristen Williams, a vizsgálat egyik szakembere szerint a térképek feltárják, milyen gyorsan és milyen irányban változhatnak a hőmérsékleti értékek, és a klímát követő fajok hol ütközhetnek a tengerpartokhoz hasonló korlátokba. „Munkánk azt mutatja, hogy a klíma kiváltotta vándorlás sokkal összetettebb folyamat, mint egy egyszerű elmozdulás a sarkok irányába. Ausztráliában a fajok már a bőrükön érzik a felmelegedést. A szárazföldön magasabban fekvő élőhelyekre vagy délebbre költözéssel igyekeznek védelmet keresni. Számos állat- és növényfaj viszont nem tud nagyobb távolságokat megtenni, megint mások pedig egyáltalán nem tudnak továbbállni” – magyarázza.

A fajok vándorlásának fontos következményei vannak a helyi biodiverzitásra is. Példának okáért Ausztrália lapos, belső területe forró, száraz régió, az ott élő fajok már most hőtűrő képességük határán egyensúlyoznak. A hűvösebb élőhelyekben reménykedő, dél felé induló fajok némelyike elpusztulhat ebben a környezetben.

Barnaszula-fióka Queenslandben. (Fotó: Getty Images)

„Az óceánokban a melegebb vizek és a Kelet-ausztráliai-áramlat erősödése mozgásra bírta a Centrostephanus rodgersii tengerisünfajt, melyet korábban csak Új-Dél-Walesnél lehetett megtalálni, ma viszont már Tasmánia keleti partjait ostromolja. Emiatt hanyatlásnak indultak a hatalmas tengerihínár-erdők, amit megsínylenek a kereskedelmi célból keresett rákfajok” – részletezi Poloczanska.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a vizsgálat önmagában véve nem alkalmazható annak megállapítására, milyen teendőkre van szükség a klímaváltozás küszöbén. Ahhoz figyelembe kell venni többek között olyan biológiai tényezőket is, mint egy adott faj adaptálódási és elterjedési képessége.