Az ország több pontján is megfigyelték, hogy az idén ősszel is másodvirágzásba kezdett a vadgesztenye. Vajon mi lehet az oka az utóbbi években mind gyakoribbá váló jelenségnek? A válasz: egy apró pillangó!

Szolnokon készült képeinken jól látható, hogy az éppen ezekben a napokban hirtelen télbe fordult őszön virágba borultak a vadgesztenyefák (Aesculus hippocastanum). A jelenség nem új, és az ország más tájain is előfordul – 2009-ben például a budai Várnegyed vadgesztenyés parkjai és utcai fasorai öltöttek tavaszi pompát szeptemberben. Kényelmes megoldás ezt a különös, és kétségkívül szokatlan másodvirágzást a klímaváltozásra fogni. Ez a válasz magától értetődőnek is tűnik, hiszen az idén valóban bőven kaptunk nyarat az őszben. A valóság azonban ennél némiképp bonyolultabb.

Az átlagosnál melegebb ősz – különösen, ha viszonylag hidegebb időszak után köszönt be – valóban okozhat ehhez hasonló jelenségeket; egyik olvasónk például a minap azt jelezte, hogy veszprémi kertjükben újra virágozni kezdett az orgona. Ebben az esetben azonban nem erről van szó. Az ok nem az időjárásban, nem is a globális felmelegedésben keresendő: a felelős egy apró lepke.

Az alig fél-egy centiméter szárnyfesztávolságú vadgesztenyelevél-aknázómolyt (Cameraria ohridella) 1986-ban fedezték fel Macedóniában, az Ohridi-tó mentén (innen a neve), de a kutatási eredmények szerint minden bizonnyal Észak-Amerikából, vélhetően mezőgazdasági terményekkel került Európába. Azóta megállíthatatlanul terjed a kontinensen, s alig két esztendő alatt lényegében az egész Kárpát-medencét meghódította.

A lepke piciny hernyója a vadgesztenye leveleiben fejlődik, a levél fotoszintetizáló „húsával” táplálkozik, s a levéllemez két felszíni bőrszövete között vájja ki a járatait. A kártétel elképesztő mértékű lehet, a megtámadott fák nyár közepére gyakorlatilag teljesen elveszíthetik a lombjukat, július-augusztusban késő őszre emlékeztető képet mutathatnak.

A lombjukat vesztett fák utóbb újra kihajtanak – és éppen emiatt borulnak másodszor is virágba. Ez az őszi másodvirágzás – és nemkülönben a kétszeres levélnevelés – rendkívüli mértékben igénybe veszi a fákat, az utolsó cseppig kizsigereli a tartalékaikat. A legyengült növények emiatt fokozottan ki vannak téve egyéb kártevőknek és fertőzéseknek, arról nem szólva, hogy még a korábbinál is tehetetlenebbek a lehullott levelekben áttelelő aknázómolyok következő tavaszi támadásával szemben.

Hasonló jelenséget egyébként egy gombabetegség is előidézhet. A vadgesztenyék guignardiás betegsége (kórokozója a Guignardia aesculi), ám ez szerencsére jóval ritkább. Félő azonban, hogy az aknázómolyok kártétele miatt legyengült hazai vadgesztenye-állományban a jövőben nemcsak ez a gombafertőzés, de más növénybetegségnek is elterjedhetnek. Éppen ezért a szakemberek nem győzik eléggé hangsúlyozni, hogy a kerttulajdonosok és minden, a környezetéért felelősséget érző ember fordítson különös gondot az ősszel lehullott falevelek összegyűjtésére és megsemmisítésére!

Írta: Horváth Árpád; Fényképezte: Bugány János