Természet: TERMÉSZET - Valami van a denevérekkel

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17353 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16357 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


A közelmúltban több, emberre is veszélyes vírusról kiderült, hogy a denevérektől érkezett. Mitől olyan különlegesek a denevérek, és hogyan fertőzhetik meg az embereket?

 

 

network.hu

MERS, SARS, Nipah, Hendra - csak néhány azokból a vírusokból, amelyek az utóbbi két évtizedben ütötték fel a fejüket, és sok ember halálát okozták. A vírusok közti kapcsolódási pontok a denevérek, ugyanis mind a négyről kiderült, hogy tőlük származnak. De mitől váltak ezek az állatok ilyen veszélyes emberi kórokozók forrásává?

 



Adenevérek több szempontból is különlegesek. Éjszakai életmódot élő repülő emlősök, melyek echolokációval (a visszavert hangok alapján) tájékozódnak, és életüket barlangokban lógva vagy a levegőben töltik. Gyakran hatalmas kolóniákba tömörülnek, és a telet átalusszák. A többségük rovarevő, de vannak gyümölcsevő és vérszívó fajaik is. Világszerte körülbelül ezer fajuk él, méretük a néhány centitől a 40 centiig terjedhet.

 

A denevérekről régóta ismert, hogy hordozzák a veszettség vírusát, és az ebola terjesztésében is jelentős szerepet töltenek be. Az 1990-es években két vírusról, az Ausztráliában felbukkanó Hendra-, valamint a Malajziában megjelent Nipah-vírusról is kiderült, hogy denevérektől származik, és lovak, illetve sertések közvetítésével jutottak el az emberig (ezek rokon vírusok, mindkettő az úgynevezett Henipavirus nembe tartozik).

 

A SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) 2002-2003-ban több száz ember halálát okozta, és a betegségért felelős vírust szintén a denevérekre vezették vissza. Nemrég pedig a tavaly felbukkant MERS (Middle East Respiratory Syndrome)-koronavírusról állapították meg, hogy denevérektől ered.

 

Az említett vírusok többsége úgynevezett RNS-vírus, vagyis az örökítőanyaguk általában egy egyszálú RNS. A fertőzött sejtben ez kétszálú DNS-sé íródik át, ami beépül a sejt DNS-ébe. A sejt ezt követően már a vírus alkotórészeit állítja elő, és a folyamat általában a sejt pusztulásával végződik.


Különleges immunrendszer

 

Bár a kutatók pontosan még nem minden esetben tudják, hogyan kerül át a vírus a denevérről az emberre, gyanítják, hogy a legtöbben általában a trópusi területeken, a denevérek elfogyasztásával fertőződnek meg. Elképzelhető az is, hogy a fertőzött denevér harapja meg az embert, de a vírus egy denevért fogyasztó vagy a denevér ürüléke révén fertőzött állat közvetítésével is eljuthat az emberig.

 

Egyes kutatók szerint a denevérvírusok titka az állatok életmódjában keresendő. Sok fajuk nagy távolságokat tesz meg, és a különböző fajok gyakran találkoznak a barlangokban, ahol alkalmanként akár több millió állat is összegyűlhet. (A magyarországi fajok ennél lényegesebb szerényebb számú, általában néhány tíz vagy pár száz fős csapatokba tömörülnek.) Ezek pedig ideális a vírusok számára.

 

Linfa Wang ausztrál denevérkutató szerint azonban nem az ökológiájuk, hanem az immunrendszerük a megoldás. Wang a Science-nek elmondta, hogy a legtöbb vírust egészséges denevérekből mutatták ki, ezért azt gyanítják, hogy valami miatt különösen alkalmasak vírushordozónak, anélkül, hogy amúgy tüneteik lennének. Wang szerint repülés közben a denevérek szívverése nagyon felgyorsul, és megnő a szervezet energiafelhasználása, ami a DNS-t károsító anyagok előállításához vezet. Ezek kiküszöbölésére a denevéreknek speciális DNS-javító mechanizmusaik lehetnek, s ezeknek köszönhetően, bár fogékonyak a fertőzésekre, mégis hatékonyan tudnak ellenük védekezni.


Itthon nem kell tőlük félni

 

Szerencsénkre Magyarországon ezektől a vírusoktól nem kell tartani. “Bár rokon vírusok nálunk is előfordulnak, emberi megbetegedést nem okoztak” - mondta az Origónak Görföl Tamás, az akadémiai Állatorvos-tudományi Intézet és a Magyar Természettudományi Múzeum denevérekkel foglalkozó doktorandusz hallgatója. Görföl alapvetően denevérek herpesz- és adenovírusait kutatja, de ezek az emberre nem veszélyesek.

 

A hazánkban élő fajok a veszettségen kívül más, emberre veszélyes betegséget nem terjesztenek (vagy legalábbis nem ismert ilyen). Veszettség is ritkán fordul elő, az elmúlt években mindössze három alkalommal sikerült kimutatni, mindháromszor közönséges késeidenevérből, de emberi fertőzés ekkor sem történt.

Beköltöztek a városokba

 

“Magyarországon huszonnyolc denevérfaj él, és közülük kilenc fordul elő gyakrabban a városokban” - mondta a szakértő. Városi környezetben a leggyakrabban rőt koraidenevérrel (Nyctalus noctula), fehérszélű törpedenevérrel (Pipistrellus kuhlii) és közönséges késeidenevérrel (Eptesicus serotinus) lehet találkozni.

 

A különböző denevérfajok eltérő lakhelyeket kedvelnek, a rőt koraidenevér például eredendően odúlakó, városokban viszont főleg a panelházak réseiben és a redőnytokok mellett húzza meg magát. A késeidenevér ezzel szemben a családi házak padlását szereti, de előfordulhat panelházak réseiben vagy templomtornyokban is.

 

Segítenek kordában tartani a szúnyogokat

 

A házba beköltözött denevérek jellemzően nem jelentenek komoly gondot, csak az ürülékük okozhat kellemetlenséget. Éjszakai állatok révén nappal rejtőzködnek, és csak szürkületkor bújnak elő. A legjelentősebb éjszakai aktivitású rovarevők, és nemcsak a mezőgazdaság számára hasznosak, de nagy szerepük van a szúnyogállomány kordában tartásában is.

 

A lakásba beröppent denevért a biztonság kedvéért csak óvatosan célszerű megközelíteni. A szakértő szerint első körben érdemes kitárni az ablakot, hátha magától kirepül az állat. Ha ez nem válik be, vagy a denevér elbújik, akkor kesztyűben, ronggyal kell megpróbálni megfogni, minél inkább csökkentve az harapás valószínűségét.

 

“Ha ez mégis bekövetkezne, akkor orvoshoz kell fordulni, bár alapvetően kicsi az esélye, hogy baj legyen” - mondta Görföl.

 

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa 3 órája új blogbejegyzést írt: KULTÚRA Ősi templomra bukkantak Peruban

Rádiné Zsuzsa 3 órája új blogbejegyzést írt: Légtorna a szurdokparadicsomban

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

TARTÓS KERINGÉSI PROBLÉMÁKRA KÉSZÜLJÖN!...

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 21. EZEN A NAPON - 12 kilométeres LÉGI...

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Soha ne hagyd, hogy éreztessék veled, hogy kicsi ...

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Koós Attila : KERTEMBE LÉP Kertembe lép az Ősz. Bölcs ...

Rádiné Zsuzsa írta 19 órája a(z) Aranyosi Ervin: Úgy izgulok képhez:

Aranyosi_ervin_ugy_izgulok_2109633_6666_s

Ha beköszönt majd a hideg tél, miben lelek örömet? Eleséget...

Miclausné Király Erzsébet 20 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: IGAZAK ÁLMA

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu