A közelmúltban több, emberre is veszélyes vírusról kiderült, hogy a
denevérektől érkezett. Mitől olyan különlegesek a denevérek, és hogyan
fertőzhetik meg az embereket?
MERS, SARS, Nipah, Hendra - csak néhány azokból a vírusokból, amelyek
az utóbbi két évtizedben ütötték fel a fejüket, és sok ember halálát
okozták. A vírusok közti kapcsolódási pontok a denevérek, ugyanis mind a
négyről kiderült, hogy tőlük származnak. De mitől váltak ezek az
állatok ilyen veszélyes emberi kórokozók forrásává?
Adenevérek több szempontból is különlegesek. Éjszakai életmódot élő
repülő emlősök, melyek echolokációval (a visszavert hangok alapján)
tájékozódnak, és életüket barlangokban lógva vagy a levegőben töltik.
Gyakran hatalmas kolóniákba tömörülnek, és a telet átalusszák. A
többségük rovarevő, de vannak gyümölcsevő és vérszívó fajaik is.
Világszerte körülbelül ezer fajuk él, méretük a
néhány centitől a
40 centiig terjedhet.
A denevérekről régóta ismert, hogy hordozzák a veszettség vírusát, és
az ebola terjesztésében is jelentős szerepet töltenek be. Az 1990-es
években két vírusról, az Ausztráliában felbukkanó Hendra-, valamint a
Malajziában megjelent Nipah-vírusról is kiderült, hogy denevérektől
származik, és lovak, illetve sertések közvetítésével jutottak el az
emberig (ezek rokon vírusok, mindkettő az úgynevezett Henipavirus nembe tartozik).
A SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome)
2002-2003-ban több száz ember halálát okozta, és a betegségért felelős
vírust szintén a denevérekre vezették vissza. Nemrég pedig a tavaly
felbukkant MERS (Middle East Respiratory Syndrome)-koronavírusról állapították meg, hogy denevérektől ered.
Az említett vírusok többsége úgynevezett RNS-vírus, vagyis az
örökítőanyaguk általában egy egyszálú RNS. A fertőzött sejtben ez
kétszálú DNS-sé íródik át, ami beépül a sejt DNS-ébe. A sejt ezt
követően már a vírus alkotórészeit állítja elő, és a folyamat általában a
sejt pusztulásával végződik.
Különleges immunrendszer
Bár a kutatók pontosan még nem minden esetben tudják, hogyan kerül át
a vírus a denevérről az emberre, gyanítják, hogy a legtöbben általában a
trópusi területeken, a denevérek elfogyasztásával fertőződnek meg.
Elképzelhető az is, hogy a fertőzött denevér harapja meg az embert, de a
vírus egy denevért fogyasztó vagy a denevér ürüléke révén fertőzött
állat közvetítésével is eljuthat az emberig.
Egyes kutatók szerint a denevérvírusok titka az állatok életmódjában
keresendő. Sok fajuk nagy távolságokat tesz meg, és a különböző fajok
gyakran találkoznak a barlangokban, ahol alkalmanként akár több millió
állat is összegyűlhet. (A magyarországi fajok ennél lényegesebb
szerényebb számú, általában néhány tíz vagy pár száz fős csapatokba
tömörülnek.) Ezek pedig ideális a vírusok számára.
Linfa Wang ausztrál denevérkutató szerint azonban nem az ökológiájuk, hanem az immunrendszerük a megoldás. Wang a Science-nek
elmondta, hogy a legtöbb vírust egészséges denevérekből mutatták ki,
ezért azt gyanítják, hogy valami miatt különösen alkalmasak
vírushordozónak, anélkül, hogy amúgy tüneteik lennének. Wang szerint
repülés közben a denevérek szívverése nagyon felgyorsul, és megnő a
szervezet energiafelhasználása, ami a DNS-t károsító anyagok
előállításához vezet. Ezek kiküszöbölésére a denevéreknek speciális
DNS-javító mechanizmusaik lehetnek, s ezeknek köszönhetően, bár
fogékonyak a fertőzésekre, mégis hatékonyan tudnak ellenük védekezni.
Itthon nem kell tőlük félni
Szerencsénkre Magyarországon ezektől a vírusoktól nem kell tartani.
“Bár rokon vírusok nálunk is előfordulnak, emberi megbetegedést nem
okoztak” - mondta az Origónak Görföl Tamás, az akadémiai Állatorvos-tudományi Intézet és a Magyar Természettudományi Múzeum
denevérekkel foglalkozó doktorandusz hallgatója. Görföl alapvetően
denevérek herpesz- és adenovírusait kutatja, de ezek az emberre nem
veszélyesek.
A hazánkban élő fajok a veszettségen kívül más, emberre veszélyes
betegséget nem terjesztenek (vagy legalábbis nem ismert ilyen).
Veszettség is ritkán fordul elő, az elmúlt években mindössze három
alkalommal sikerült kimutatni, mindháromszor közönséges késeidenevérből,
de emberi fertőzés ekkor sem történt.
Beköltöztek a városokba
“Magyarországon huszonnyolc denevérfaj él, és közülük kilenc fordul
elő gyakrabban a városokban” - mondta a szakértő. Városi környezetben a
leggyakrabban rőt koraidenevérrel (Nyctalus noctula), fehérszélű törpedenevérrel (Pipistrellus kuhlii) és közönséges késeidenevérrel (Eptesicus serotinus) lehet találkozni.
A különböző denevérfajok eltérő lakhelyeket kedvelnek, a rőt
koraidenevér például eredendően odúlakó, városokban viszont főleg a
panelházak réseiben és a redőnytokok mellett húzza meg magát. A
késeidenevér ezzel szemben a családi házak padlását szereti, de
előfordulhat panelházak réseiben vagy templomtornyokban is.
Segítenek kordában tartani a szúnyogokat
A házba beköltözött denevérek jellemzően nem jelentenek komoly
gondot, csak az ürülékük okozhat kellemetlenséget. Éjszakai állatok
révén nappal rejtőzködnek, és csak szürkületkor bújnak elő. A
legjelentősebb éjszakai aktivitású rovarevők, és nemcsak a mezőgazdaság
számára hasznosak, de nagy szerepük van a szúnyogállomány kordában
tartásában is.
A lakásba beröppent denevért a biztonság kedvéért csak óvatosan
célszerű megközelíteni. A szakértő szerint első körben érdemes kitárni
az ablakot, hátha magától kirepül az állat. Ha ez nem válik be, vagy a
denevér elbújik, akkor kesztyűben, ronggyal kell megpróbálni megfogni,
minél inkább csökkentve az harapás valószínűségét.
“Ha ez mégis
bekövetkezne, akkor orvoshoz kell fordulni, bár alapvetően kicsi az
esélye, hogy baj legyen” - mondta Görföl.
Kommentáld!