A WWF Magyarország nem tartja az ország érdekei szerint valónak, hogy Brüsszelben az akác korlátozása ellen harcolunk. Az EU valamennyi tagállama közül hazánk veszítheti ezzel a legtöbbet.

A nemzeti örökségünk védelme szempontjából felelőtlen szándék az akác termesztését korlátozó hazai jogszabályok feloldása is.

Az elmúlt hetekben kibontakozó kommunikációs „akác-háború” a végéhez közeledik. Az EU egyelőre levette a napirendről az inváziós fajokkal kapcsolatos jogszabály-tervezet kidolgozását, részben Magyarország fehér akáccal kapcsolatos felvetései miatt. Glattfelder Béla EP képviselő, az akác-ügyet elindító politikus azonban tovább menne: a magyar erdőtörvényt is felülvizsgálná az akácra vonatkozó korlátozások megszüntetése érdekében, újabb célokat tűzve ki ezzel a több intézményt és érdekképviseletet tömörítő Akác Koalíció elé.

Az akác-ügyben eddig valamennyi jelentősebb tudományos műhely felszólalt, és ahol szakmai állásfoglalás született, ott kivétel nélkül kiemelésre került az akác, mint fafaj számos káros tulajdonsága. Egyértelmű tehát, hogy az akác olyan fafaj, amelyet nem lehet az országban bárhol, korlátozások nélkül termeszteni. A WWF Magyarország nem tekinti a nemzeti érdekeinket védő diplomáciai sikernek az inváziós fafajokra – köztük az akácra is – vonatkozó EU-s jogszabályalkotás akadályozását, az ezzel kapcsolatos hangulatkeltést. Felelőtlennek tart továbbá minden olyan kijelentést, amely az akác termesztését szabályozó hazai korlátozások felszámolását sürgeti.

„Aggályosnak tartjuk, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi problémakör EU-s szintű megoldását.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.

„Ebben az esetben egy olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz – nekünk, magyaroknak.

Az akác jelenléte, terjedése csökkenti a biológiai sokféleséget, talajaink, vízbázisaink állapotát rontja – ami hosszú távon gazdasági károkkal, kockázatokkal, költséggel jár. Az akác terjedésének támogatása sérti az Alaptörvényünkben megfogalmazott célok – így a természeti örökségünk, erdeink, talajaink védelmének – teljesülését. Minden döntéshozónak szembe kell nézni tehát azzal, hogy nemzeti érdekeinkkel ellentétes az akác korlátozásának feloldását indítványozni.” – hangsúlyozza a szakember.

A WWF Magyarország reményét fejezi ki, hogy a jövőben az akáccal és más invazív tulajdonságú fafajokkal kapcsolatos viták szakmai alapon kerülnek megvitatásra. A jelenleg hatályos jogszabályok a magyar érdekek védelmére születtek, ezért nem megengedhető, hogy szűklátókörű gazdasági érdekekből a fellazításukra sor kerüljön.