Az Orosz Ragadozókutató és -Védő Hálózat szakértői Szibériában 13 pusztai sas (Aquila nipalensis) vándorlását tanulmányozták, ehhez nyomkövetőket helyeztek el a madarakon – írja a ScienceAlert. A GPS-GSM készülékek műholdakkal rögzítik, illetve elérhető mobilhálózat esetén SMS-ek segítségével jelzik, hogy merre haladnak épp az állatok. Ha az élőlények hosszú időn át nem érnek lefedett területre, a rendszer elraktározza az üzeneteket, és később egyszerre küldi el azokat.
Az elsőként vizsgált madár Kazahsztánba repült, és egész nyáron olyan helyeken járt, ahol nem volt lefedettség, az adatok viszont csak akkor érkeztek meg, amikor az állat elég közel került a mobilhálózathoz. A probléma abból adódott, hogy a Min nevű példány Iránig jutott, s a korábban elraktározott SMS-eket innen, egyszerre küldte el a jeladója. Az országban igen magasak a roamingdíjak, így a szakértők extrém számlát kaptak vizsgálatuk miatt: a rendszer a vártnál 25-ször drágábban működött, ugyanis a jeladók üzenetküldési díjait a belföldi tarifákhoz tervezték meg a költségvetésükben.
Min, az iráni érkezését követően több napon keresztül, napi 100 dollárt meghaladó összeget SMS-ezett össze. A kutatók több madár esetében is hasonlót tapasztaltak, a nyári jelszünetet követően külföldről kezdtek beérkezni a korábbi adataik.
A csapat adománygyűjtést szervezett, hogy ki tudják fizetni a számlát, végül pedig annyi pénz gyűlt össze, hogy a vándorlási szezon végéig finanszírozhatják a projektet. Sőt, az orosz szolgáltató is tett lépéseket: egyedi tarifát vezettek be a sasok számára.
A pusztai sas természetvédelmi státusza veszélyeztetett, világszerte mintegy 50-75 ezer példánya élhet. Hazánkban igen ritkán látott vendég, országunk nem esik a vándorlási útvonalaiba ugyanis.
Kommentáld!