Az állatok világában, aki nem vadászik, azt
levadásszák. A ragadozóknak azonban nincs mindig könnyű helyzetük: a
természet ugyanis nem hagy védtelenül egyetlen élőlényt sem.
Fotó: dreamstime
Mérgekkel, különleges képességekkel, vagy csapatmunkával szállnak
szembe támadóikkal. Ha védekezésről van szó, akkor a zsákmányállatok
nagyon sok dologra hajlandóak, hogy életben maradjanak.
A Spanyolországban honos kétéltű, a bordás gőte (Pleurodeles waltl)
is közéjük tartozik. Köztudott, hogy sok gőtefaj mérgező vegyületeket
választ ki, hogy elriassza a támadót. A különbség más fajok és a bordás
gőte között az, ahogyan a toxint a támadóba juttatja. A legtöbb esetben
ugyanis a nyálkás bőr tartalmazza az anyagot, ami hatásos fegyver a
ragadozók ellen, ám ez néha mégis kevésnek bizonyul.
Ahhoz, hogy
hatásosabb lehessen a méreg, az ellenség bőre alá kell juttatni, ami nem
egyszerű feladat. A bordás gőtét ebben a bordái különleges szerkezete
segíti: ezek a bordák nem ívesen befelé hajlanak, mint ahogyan azt
megszokhattuk a többi gerincesnél, hanem enyhén kifelé állnak, akár egy
sor aprócska tőr.
Fotó: Egon Heiss
„Ha fenyegetve érzi magát, vagy ha a megtámadják, akkor kifordítja a
bordáit, és a bőrét átbökve a támadóját megsérti velük. Ezeken a
jelentéktelen sérüléseken át a gőte által kiválasztott méreganyag
könnyen a támadó állat bőre alá jut. Azt sajnos még nem lehet tudni,
hogy pontosan milyen a hatásmechanizmusa a toxinnak, de az biztos, hogy
magára a kétéltűre semmilyen hatással sincs”
– ismerteti Kabai Péter, a
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának docense.
Írta: Scheftsik Tamás
Kommentáld!