Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Aki azt hiszi, hogy a mézelő méhek élete könnyű, az nagyon téved. Az apró rovaroknak sok veszéllyel kell szembenézniük, nem is beszélve arról, amikor támadás éri a méhkast.
Fotó: Smithsonian Mag
A japán mézelő méhek (Apis cerana japonica) kialakítottak egy igen érdekes védelmi mechanizmust, ugyanis nem kisebb ellenséggel kellett felvenniük a harcot, mint az óriás lódarázzsal (Vespa mandarinia).
Ez a hatalmas rovar ugyanis nagyon falánk jószág, ráadásul csapatosan támad, de nem akármikor rohanják le a kast. Az csak akkor lesz érdekes számukra, ha megfelelő mennyiségű lárvát tartalmaz, ami ízletes csemegéje a lódarazsaknak. Ahhoz, hogy kiderüljön, megérett-e a kaptár a támadásra, felderítőt küldenek a méhek közé. Ez az egyed felméri a tápanyag mennyiségét, majd a kast elhagyva, később sokadmagával tér vissza. Ha pedig a darazsak csapata megtámadja a méhcsaládot, akkor hatalmas mészárlást rendeznek. A teljes kolóniát – akár több száz egyedet – is elpusztíthatják, hogy hozzájussanak a lárvákhoz. A méhek sajnos nem élik túl a támadást, hiszen a lódarázs rágói közé kerülve szinte azonnal kimúlnak.
Egyetlen esélyük az, ha a felderítőt támadják meg. Így tehát a méhek megvárják, amíg a darázs a kaptár mélyére ér, ahol a lárvák is vannak, és ekkor cselekszenek. Megrohamozzák a darazsat, és egy forró „méhlabdát” hoznak létre körülötte, amit rengeteg mézelő alkot. A lódarázs 47 Celsius-fokig képes elviselni a hőterhelést, a méhek pedig 48 Celsius-fokig, a labdán belül a méhek a potrohukkal tulajdonképpen simogatják a darazsat, illetve egymást, ezzel emelik a belső hőmérsékletet. A kutatók sokáig azt gondolták, hogy a meleg az, ami a darázs halálához vezet, ám a mérésekkel kiderítették, hogy a gömbben a hőmérséklet csupán 46 Celsius-fok.
an itt azonban egy hatékonyabb fegyver is! Azt pontosan még nem tudják, hogy hogyan is idézik elő, de a labda belsejében a szén-dioxid szintje megemelkedik, amit viszont a darázs nem képes 10 percnél tovább elviselni, sőt rendszerint 5 perc alatt elpusztul. Ez idő alatt persze sok méhet megöl, de a méhcsalád megmarad, hiszen a hírvivő nem tér vissza a lódarazsak fészkébe, így az információt sem tudja átadni.
„A kifejlett lódarazsak szinte mindenre vadásznak, ami elég kicsi ahhoz, hogy legyűrhessék. Az összehangolt támadás ellen a méhek nem sokat tehetnek. A megelőző lépéssel, vagyis a felderítő kiiktatásával azonban megmenthetik a kast. Az elpusztult darázs a továbbiakban nem zavar sok vizet, és mint az elpusztult méheket, ennek a tetemét is egyszerűen kilökik a kaptárból” – mondja Kabai Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának docense.
Írta: Scheftsik Tamá
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!