A Táborfalva-Örkény-Tatárszentgyörgy-Dabas térségében található, 7300 hektáros Turjánvidéket fenyegető veszélyek egyike a terület kiszáradása. A melegedő éghajlat, a kevesebb csapadék és a mesterséges lecsapolások miatt ugyanis a vízigényes élőhelyek fokozatosan visszaszorulnak.

A projekt egyik célja az ide érkező víz helyben tartása az élővilág számára. A másik probléma, hogy az agresszív idegenhonos növények folyamatosan szorítják ki az őshonos fajok egy részét, és átalakítják, elszegényítik az élőhelyeket. A természetvédelmi munka részeként a szakemberek kíméletes eszközökkel távolítják el a területről az özönnövényeket, helyükre pedig – ahol szükséges - őshonos fafajokat telepítenek. A helyreállításra váró területeken a szakértők a jövőben lőszermentesítést is végeznek.

Rákosi vipera

Fotó: Halpern Bálint 

A Turjánvidék legkülönlegesebb faja a rákosi vipera. Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllőjének világállományát csupán 500 példányra becsülik a kutatók, egy egyed eszmei értéke egymillió forint. Mérgének hatása hasonló egy méh csípéséhez, az emberi életre nem veszélyes. A faj természetes élőhelyének csökkenése és az illegális gyűjtés miatt sodródott a kihalás szélére.  

Gyurgyalag

Fotó:Csonka Péter 

Megtalálható itt a kizárólag a Kárpát-medencében élő homoki kikerics, a csikófark, az óriás útifű, a jégkorból fennmaradt csengettyűvirág és tucatnál is több orchidea faj. Ez a vidék ad otthont többek között a magyar futrinka legnagyobb hazai állományának, a bütyköshátú ormányosbogárnak és az óriás galacsinhajtónak.

Az élőhely madárvilága is gazdag: itt fészkel két színpompás madár, a gyurgyalag, és a szalakóta, a ragadozók közül a rétisas és a kígyászölyv. A turjánosban költ Magyarország legnagyobb madara, a túzok.

Túzok

Fotó:Vajda Zoltán

A terület ad otthont a fokozottan védett Dabasi Turjános Természetvédelmi Területnek, valamint az 1876-ban alapított Táborfalvai Lő- és Gyakorlótérnek. Hazánk egyik legnagyobb aktív katonai lőtere hazai és nemzetközi hadgyakorlatok helyszíne. Elzárt terület, amely éppen a katonaságjelenléte miatt tudta megőrizni a kivételes természeti értékeket.

Az Európai Unió által támogatott LIFE+ projekt vezetője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, partnerei a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország. A projekt társfinanszírozója a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Forrás: WWF