A 2019. augusztus végén Dunedinben tartott konferencián az Otagói Egyetem vadvédelmi programjának vezetője, Philip Seddon kifejtette, hogy ijesztő a vadállatos szelfik mindennapivá válása, mert testi és érzelmi stresszt okoz az állatoknak.
„Az a baj a vadállatos szelfikkel, hogy gyakran mindenféle kontextus nélkül jelennek meg, még ha az állatok védelmére buzdítanának is, elvész az üzenet, csak annyi marad, hogy valaki megölel egy pingvint, ezért mások is ezt akarják tenni” – magyarázta.
Seddon nem is engedi, hogy tanítványai közzétegyék a képeket, amelyeket a helyi vadvilág tanulmányozása közben készítenek, nehogy ezzel is növeljék a szelfizési kedvet.
A konferencia ugyanilyen okokból utasította el egy dubaji cég bőkezű szponzorációs ajánlatát, a vállalat ugyanis reklámanyagaiban állatos szelfiket használt.
A World Animal Protection nevű állatvédő szervezet elemezte az Instagram közösségi portálon található több százezer vadállatos szelfit. Azt állapították meg, hogy 2014 óta 292 százalékkal nőtt az oldalon közölt vadállatos szelfik száma, a képek mintegy 40 százalékát ítélték helytelennek, vagyis olyannak, ahol az ember megöleli, fogja vagy más, nem megfelelő módon viselkedik egy vadon élő állattal.
A szervezet szerint az a szelfi számít helyénvalónak, ahol nincs kapcsolat ember és állat között, a vadat nem kényszerítik, nem ejtik fogságba, hogy fotókellékként használják.
Hírességek is táplálják a vadszelfik iránti lelkesedést: pózolt már a közösségi médiában Kim Kardashian amerikai realitysztár elefánttal, Taylor Swift énekesnő kenguruval, Justin Bieber popsztár pedig tigrissel.
Új-Zélandon kaptak már azon turistákat, hogy veszélyeztetett fókákkal táncolnak, ritka sárgaszemű pingvineket kergetnek vagy megpróbálják magukhoz ölelni a rejtőzködő életet élő kiwi madarat egy-egy szelfi kedvéért.
Az új-zélandi Déli-sziget oamarui pingvinkolóniájának védelméért felelős menedzser, Philippa Agnew szerint a szelfik vitathatatlanul ártanak a madaraknak, ezért megtiltották az elektronikus felvételek készítését. „Stresszt jelent a telefonok kékes fénye, a vakuk villanása, a szelfizéssel járó mozgás és zaj” – mondta.
A kutató gyakran tapasztalja, hogy turisták kergetik, megpróbálják a karjukba venni a pingvineket, akik a tengerből a partra tartanak, ezzel megzavarják őket a fiókák etetésében vagy az élelemkeresésben.
Seddon elmondta, az állatvédők azt igyekeznek kitalálni, hogy lehet jó célra használni a vadállatos szelfiket, többek között arra kérnék meg az Instagram nagy számú követővel rendelkező, nagy hatású felhasználóit, hogy képeiken azt mutassák be, milyen a helyes, biztonságos érintkezés a vadvilággal.
„Rossz üzenet, ha a képen az ember megérint egy állatot. Azt kell tudatosítanunk, hogy a vad fajok nem a mi szórakoztatásunkra élnek. Ember uralta világ az otthonuk, de ez nem azt jelenti, hogy fogdoshatjuk is őket!”
Kommentáld!