Virágzott a Duna is!
A „kérészéletű” kifejezést használjuk, ha
valaminek a rövid élettartamára utalunk. Pedig a kérészek sok faja
évekig fejlődik a folyók, tavak iszapjában, majd összehangolt
szaporodási parádéban petéjüket ismét a vízbe rakják és azután
elpusztulnak.
A Tiszavirág a legnagyobb termetű és a
legismertebb. Júniusi tömegük váratlanul jelenik meg a Tisza vize
fölött. „Mayfly” az angol elnevezésük, utalva az erre az időszakra
jellemző szaporodási viselkedésükre. A ragadozók, elsősorban fecskék,
gyurgyalagok, szitakötők nem tudnak a kiszámíthatatlan jelenséghez
alkalmazkodni, és így nem képesek a populációjukból végzetes mennyiségű
egyedet zsákmányolni.
Nemcsak a Tiszán, hanem a Dunán és más európai
folyókon is hasonló kérészrajzás figyelhető meg.
A mintegy 1 centiméter nagyságú, fehérszárnyú Dunavirág minden év
augusztusában hatalmas tömegben látható Budapesten is. Az időpont
alapján talán „Augustfly” néven kellene jelölni. Ebben az évben talán
minden eddiginél nagyobb mennyiségben jelent meg egy-egy estén,
augusztus 15 - 25. között a Lágymányosi-híd és a Lánchíd környékén.
Másnap észleltük a hidakon a hihetetlen mennyiségben a szél által
összesodort kérésztetemeket. A hímekből már csak a sárgás potroh maradt
meg.
A nőstényeket hosszú tojócsövükről még ilyenkor is könnyen
azonosíthatjuk. 2011-ben augusztus 9-én rajzottak és alkalmunk volt
megfigyelni este a víz fölött, a híd lámpáinak fényében nászrepülő
csapongó hímeket és hosszú tojócsövű nőstényeket. Rengeteg közülük a
hídon sebtében hálót szövő pókok csapdájába esett, ahogy a nyitóképen is
látható.
Ha a kivilágított Lánchídon sétálunk, egy kellemes augusztusi estén,
kis szerencsével tanúi lehetünk eme látványos kérésztömegnek. Ha másnap
reggel is arra járunk, megfigyelhetjük a tetemeket a hídon és a víz
felszínén úszó „masszát”, ami a pillérek mögött összegyűlve a sirályok
lakomájául szolgál, persze csak egyetlen napra…
Írta és fényképezte:Zeke Tamás, Zeke Gábor, Guba Zsuzsanna
Kommentáld!