Természeti csapások halálos kombinációja irtotta ki a dinoszauruszokat a
föld színéről, állítja egy tanulmány – a legalább 10 kilométer
átmérőjű úgynevezet Chicxulub-aszteroida becsapódása és az ezt követő, a
bolygó túloldalán tapasztalható vulkáni tevékenység együttesen okozták
az őslények és kortársaik eltűnését 66 millió évvel ezelőtt.
Az úgynevezett Chicxulub-aszteroida 66
millió évvel ezelőtti becsapódása és az ennek nyomán fellépő fokozott
vulkáni tevékenység tömeges fajkihalást okozott
Forrás: Origo
A kutatócsoport az után jutott erre a megállapításra, hogy az
eddigieknél pontosabban sikerült meghatározni a természeti
katasztrófáknak - vagyis a mexikói Yucatán-félszigetbe történő
aszteroida becsapódásának és az indiai vulkánkitöréseknek – az idejét,
olvasható a Reuters hírügynökség oldalán.
A kataklizmák során por, hamu és káros gázok (szén-dioxid,
kén-dioxid,) kerültek a levegőbe. Ez megváltoztatta az éghajlatot és
kiirtotta a földi élővilág 75 százalékát, ami az egyik legsúlyosabb
tömeges kihalásként vonult be bolygónk történetébe. A kutatók eredményei
alapján az égi objektum becsapódása 66,04 millió évvel (plusz/mínusz 30
ezer év) ezelőtt következett be.
A vulkánkitörések már javában zajlottak a Dekkán-fennsík néven
ismert térségben, igaz, a becsapódást megelőzően jóval kisebb
intenzitással. A kisbolygóval való „találkozás” ereje azonban drámaian
felerősíthette ezt a folyamatot. Ezt igazolta a kormeghatározás is: a
kitörések a becsapódást követő 50 ezer évben kezdtek igazán lendületet
venni, de a szakértők azt is lehetségesnek tartják, hogy
a folyamat a természeti csapás után már napokkal, hónapokkal vagy évekkel felgyorsult.
Megváltozott a vulkáni csatornarendszer
A tudósok szerint ennek hátterében az állt, hogy a becsapódás szeizmikus hatásai komoly változásokat idézett elő
a vulkánok csatornarendszerében: a magmakamrák mérete nagyobb lett,
több ideig tartott a feltöltődésük, ezzel párhuzamosan viszont a
kitörések erősebbek, gyakoribbak lettek és a kibocsátott kémiai
anyagokban is változások következtek be.
Ha figyelembe vesszük a mérési hibahatárt, a két esemény egyidejűleg ment végbe”
– mondta Loÿc Vanderkluysen vulkanológus (Drexel Egyetem), véleményét
kollégája, Paul Renne geológus is osztotta. Az eredményeket a Science eheti számában közölték.
Forrás: AFP/SPL
A kutatás konklúziója azért is tekinthető tudományosan
jelentősnek, mert a tudósok már 35 éve vitatkoznak azon, hogy az erős
vulkáni tevékenység vagy az aszteroida becsapódása közül melyik
katasztrófa okozta a tömeges fajkihalást. A kisbolygóval való ütközést
követően a kitörések legalább még 420 ezer évig tartottak.
Kommentáld!