Fotó: Bajomi Bálint

A WWF Magyarország 2007 óta dolgozik együtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszatarjánnal. A fenntartható ártéri tájhasználaton alapuló modell segítségével a település olyan komplex megoldáson dolgozik, amely az intenzív mezőgazdaság, az éghajlatváltozás és a betelepült özönnövények hatására leromlott értékes természeti területeket a súlyos helyi társadalmi problémákkal összekapcsolva kezeli.

Az együttműködés eredményeképpen Tiszatarján évente 90 tonna szén-dioxid kibocsátását és 55 000 köbméter földgáz használatát váltja ki azzal, hogy a közmunka program keretein belül mintegy 400 tonna gyalogakáctól megtisztított 90 hektárnyi árteret. „A gyalogakácból szerzett tüzelőanyaggal 8 kazánt fűtünk négy helyi közintézményben. Lehetőségünk van sokkal hatékonyabban rendelkezni a költségvetésünk felett, hiszen a téli fűtéshez szükséges biomassza túlnyomó részét mi magunk állítjuk elő. Örülünk az eredményeknek, és bízunk a folytatásban” – közölte Bögre Lajosné, Tiszatarján polgármestere.

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Energetikai és Éghajlatváltozási programjának vezetője a jövőbeni terveikről ezt mondja:

„Olyan földhasználat kialakítása a cél, amely jobban alkalmazkodik az éghajlatváltozás miatt bekövetkező, egyre gyakoribb jelenségekhez, mint például az árvizek, belvizek és aszályos időszakok.

Mivel a természeti értékek megőrzése, illetve a helyi sajátosságokhoz igazodó földhasználat kialakítása éppolyan fontos cél, mint amilyen az elvándorlás megakadályozása és a helyben boldogulás lehetőségének megteremtése, ezért olyan megoldást kellett kidolgoznunk, ami a természet és a helyi közösségek érdekeit egyaránt figyelembe veszi.”

Fotó: Bajomi Bálint

„Az évek óta sikeresen működő modell elterjesztése további eredményeket hozhat. A Toyota Nemzetközi Környezetvédelmi Alapjának segítségével idén tovább fejlesztjük a fenntartható kezelési programot és újabb területeket kapcsolunk be. 2015. április 20-tól öt fiatal vízibivaly biztosítja a hullámtéri vizes élőhely optimális állapotát, sőt még ökoturisztikai vonzerőt is jelent” – mondta a programvezető.

A megtisztított ártéri területek természetes állapotát legeltetéssel tartják karban az őshonos vízibivalyok segítségével: lelegelik, letapossák az invazív cserjék friss hajtásait, így megakadályozza további elterjedésüket. A terület élővilágát tovább gazdagítják a hódok és a nemrégiben visszaköltözött feketególyák is. A bivalyok költöztetése mellett hódnyomok felismerésével és madár-odúk kihelyezésével vonták be a helyi közösségek legifjabb generációit a hullámtéri rehabilitációs programba.